BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több százezer digitálisan képzett munkavállaló hiányzik a magyar piacról

Egyre több 5G-beruházás van Magyarországon, és folyamatosan építik ki az iskolai, kórházi és nyilvános wifihálózatokat, a digitális tudás terén azonban tetemes a le­maradásunk.

A digitális gazdaság a teljes magyar nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 20 százalékát adja, és a foglalkoztatottak 15 százalékának biztosít munkát. A vállalkozások versenyképessége azon múlik, hogy gyártási folyamataikba mennyire tudják beépíteni a legújabb technológiákat. Ennek a digitális átalakulásnak a legfontosabb erőforrásai az informatikai szakemberek és a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium Digitális munkaerő programjában.

Rövid ciklusú képzést indítanának azoknak, akik munkájuk mellett szeretnének informatikát tanulni
Forrás: Shutterstock

Egy gazdaság valódi versenyképessége a munkaerő, a tudás, a befektetéseknek is ezek a mozgatórugóik. Mivel a digitalizálás nagyban átalakítja a munkaerőpiacot is, nagyobb hozzáadott értékű munkára lesz szükség, amihez elengedhetetlen a szaktudás. Ráadásul már most komoly problémákkal küzd az ipar számottevő része, ha a digitálisan kompetens munkaerő megszerzéséről van szó, pedig a munkahelyek 90 százalékánál hamarosan szükség lesz digitális tudásra.

Fejlődik a digitális infrastruktúra Magyarországon, vannak 5G-beruházások, és folyamatosan építik ki az iskolai, kórházi és nyilvános wifi-hálózatokat – mondta a Világgazdaságnak Major Gábor, az infokommunikációs szektort átfogó IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára. Kiemelte, hogy az infrastruktúrát tekintve Európa élmezőnyében vagyunk, digitális tudás terén azonban eléggé hátul kullogunk, utóbbin változtatni kell. Kimondottan jó lépésnek gondolja az állam részéről, hogy olyan felsőfokú képzés is indult, amely a régi üzemmérnök szakot helyettesíti, valamint a duális képzés is jó irány, hiszen már a második évtől valódi vállalati környezetben tanulhatnak a fiatalok.

Szükség van a gyakorlatorientált egyetemi képzésekre Major Gábor szerint, valamint az olyan interdiszciplináris szakokra, mint például az orvosinformatikus vagy az agrárinformatikus. Van még azonban bőven tennivaló a felsőoktatás terén. Az IVSZ főtitkára úgy véli, érdemes lenne a duplájára emelni a természettudományos szakok hallgatóinak számát, ami a köznevelésen is múlik, erősíteni kellene a matematika, a fizika, a kémia és a biológia oktatását. Ezek a tudományágak ugyanis a versenyképesség olyan alappillérei, amelyek segítik a digitalizációt.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.