Egyre közelebb kerülünk a teljes foglalkoztatottsághoz

Alig több mint 3,5 százalékos a munkanélküliségi ráta

A 15–74 éves férfiak körében 16 ezer fővel, 87 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,7 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás hasonló mértékű volt, a munkanélküliek száma 16 ezer fővel, 83 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 4 százalékra mérséklődött idén március–májusban az egy évvel korábbihoz képest – írja jelentésében KSH.

A 15–24 évesek munkanélkülisége mérséklődött, számuk 8 ezer fővel 28 ezerre, míg munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal 8,8 százalékra csökkent. A munkanélküliek hatoda került ki ebből a korcsoportból. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak és az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött,

előbbieké 0,4 százalékponttal, 3,5 százalékra, az utóbbiaké 1,5 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap volt, a munkanélküliek 45,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. Idén május végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 15 százalékkal, 244 ezer főre csökkent – írja a KSH.

Majd 4,5 millióan dolgoznak

A foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal magasabb, 4 millió 457 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 108 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 41 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott idén március–májusban az egy évvel korábbihoz képest.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 405 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,4 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett.

A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,7 százalékkal, 2 millió 406 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 76 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal, 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,2 százalékponttal, 62,2 százalékra nőtt – áll a KSH jelentésében.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottság a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak létszáma 292 ezer, a foglalkoztatási ráta pedig 28,4 százalék volt. A 25–54 évesek korosztálya, valamint az idősebb (55–64 éves) generációba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma, foglalkoztatási rátáik is javultak,

előbbieké 1 százalékponttal, 84,3 százalékra, utóbbiaké 2,7 százalékponttal, 53,5 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 74,2 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,7 százalék – jegyzi meg a jelentés.

Varga Mihály örül a jó eredménynek

A következő hónapokban is csökkenhet a munkanélküliség, a kormány idén és jövőre is keresi a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán a legfrissebb májusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokra reagálva.

Varga Mihály üdvözölte, hogy a foglalkoztatottsági mutató növekedése ha lassabb ütemben is, de folytatódik, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra került.

Mindezt a gazdasági növekedéssel magyarázta és hozzátette, hogy a munkahelyeket teremtő folyamatok bővítik az állást keresők vagy munkahelyet váltók lehetőségeit.

A tárcavezető a foglalkoztatottak számának emelését továbbra is fontos feladatnak nevezte és megjegyezte, hogy a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 2010 óta csaknem 10 százalékpontos emelkedéssel meghaladja az uniós átlagot.

A munkanélküliség aránya a közösségen belül csak Németországban, Csehországban és Máltán alacsonyabb

– tette hozzá. Közölte, hogy a kormány elsősorban a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő nők munkába állásának támogatásával és a részmunkaidő lehetőségeinek bővítésével javítaná a foglalkoztatást, amit a külföldről hazatérők is erősíthetnek. Hangsúlyozta, hogy a bérköltségek növekedése nem gátolja a gazdaság szereplőinek fejlődését, viszont hozzájárul a közfoglalkoztatottak továbblépéséhez az elsődleges munkaerőpiacra. Kiemelte a 6 évre szóló bérmegállapodás jelentőségét is, mivel az – mint fogalmazott – a béremelések mellett elősegíti a fejlesztéseket és beruházásokat.

Nem várható komolyabb elmozdulás

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 128 ezer fővel emelkedett egy év alatt, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen szűk 61 ezer fővel mérséklődött. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a külföldi telephelyen dolgozók statisztikája nem egyenlő azzal a ténylegesen külföldön dolgozók számával.

Az Eurostat napokban közzétett átfogó adatközlése szerint nagyjából 339 ezer magyar dolgozhat külföldön

– reagált a KSH adataira Virovácz Péter az ING makrogazdasági elemzője.

A szakember kifejtette, előre tekintve, az első négy hónap adatai alapján a továbbiakban markáns változást már nem várható, az idei év végére a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék körül alakulhat. Jelentősebb csökkenés abban az esetben lehetséges, ha a most a fennálló strukturális problémákra (például képzettségbeli, földrajzi eltérések a kereslet és kínálat között) a gazdaságpolitika megfelelő választ ad – fűzte hozzá.

A nyár lehet a munkaerőpiac kulcsa

A foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 6 ezer, a feldolgozóiparban 21 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 45 ezer új munkahely keletkezett.

A közszolgáltatások esetében közel stagnált, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon

– fejtette ki Horváth András a TakarékBank elemzője. Hozzátette, a foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4.5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először. A munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangoztatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot – véli Horváth András.

Szerinte ezt a rátát tekintve további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve – fűzte hozzá.

Végül kifejtette, a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is.