Az uniós átlag a 100 százalék. Bulgáriában az átlagos árszínvonal ennek 48 százaléka volt, Dániában ugyanez az érték 142 százalék volt, a fogyasztási javak és szolgáltatások árszintje 42 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál.
Az uniós átlag fölötti árszínvonalat mértek 12 országban. Dániát Luxemburg követi 127 százalékkal, majd Írország (125 százalék), Svédország (125 százalék), Finnország (122 százalék), Nagy-Britannia (117 százalék), Hollandia (112 százalék), Belgium (111 százalék), Franciaország (109 százalék), Ausztria (108 százalék), Németország (105 százalék) és Olaszország (101 százalék).
Magyarországon az árak az uniós átlag 62 százalékát érték el tavaly, ezzel Bulgária (48 százalék), Románia (52 százalék) és Lengyelország (56 százalék) után a negyedik legolcsóbb ország volt az Európai Unióban.
Az átlagot összetevőire bontva az is kiderült, hogy Magyarországon az elektronikai cikkek ára közelítette meg leginkább az uniós átlagot, e termékek ára mindössze 5 százalékkal marad el a 28 tagállam átlagától. A legtöbbet, az uniós átlag 110 százalékát Dániában és Franciaországban, a legkevesebbet pedig Írországban (86 százalék) és Lengyelországban kellett fizetni ezekért a termékekért.
Az élelmiszerek, és az alkoholt nem tartalmazó italok ára Magyarországon az EU-átlag 82 százalékát tette ki.
Ebben a termékkategóriában Románia volt a legolcsóbb, az átlag 62 százalékával, míg Dánia a legdrágább, 150 százalékos mutatóval. További három országban, Svédországban, Ausztriában és Luxemburgban haladták meg az árak 20 százalékkal az uniós átlagot.
Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek esetében a magyar árak az EU átlagának 70 százalékát érték el, ennél csak Romániában (69 százalék) és Bulgáriában (56 százalék) volt alacsonyabb az árszint. Kirívóan drágák ezek a termékek Írországban, ahol az uniós átlagot 74 százalékkal haladta meg az árszint.
Ruházkodni is olcsó Magyarországon, a magyar árak az EU-átlag 84 százalékára rúgnak, ennél csak Bulgáriában lehet olcsóbban ruhát vásárolni, az árszint ott az uniós átlag 80 százaléka volt.
Öltözködni Svédországban a legdrágább, ahol az átlag 134 százalékát kell fizetni a ruhákért.
A személyes közlekedési eszközök – autók, motorok – kategóriában Szlovákia, Csehország és Románia a legolcsóbb, ahol az EU-átlag 81, 82, illetve 83 százalékát kellett fizetni. Magyarországon ez a mutató 89 százalékon állt. Ebben a termékcsoportban kiugróan sokat, az uniós átlagnál 44 százalékkal kellett többet fizetni Dániában, Hollandia a második, 121 százalékos árszinttel.
Nagyon nagyok az árkülönbségek a szállodák és éttermek kategóriájában.
A legolcsóbb Bulgáriában megszállni és étkezni, az uniós átlag mindössze 45 százalékát tették ki a szolgáltatások árai, a sorban következő Romániában 53 százalékát, Csehországban pedig 60 százalékát.
A legtöbbet, az uniós átlagot 51 százalékkal meghaladó árat Dániában kellett fizetni, a második legdrágább országban, Svédországban pedig 46 százalékkal voltak magasabbak ezek a költségek.
A tanulmány az Eurostat és az OECD közös vásárlóerő paritási programja (Eurostat-OECD Purchasing Power Parity Program) részeként, 2400 árucikkre és szolgáltatásra kiterjedően készült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.