Az elsődleges cél a magyar tulajdonú vállalatok megerősítése, versenyképességük és működésük hatékonyságának javítása, termelőképességük és a termékeikben lévő hozzáadott érték növelése. Mindennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a következő évek eredményei alapján hazánk 2030-ig az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön, és az európai közösség nettó befizetőjévé válhasson
– hangsúlyozta a nemrég megalakult Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen.
Schanda Tamás a 2014–2020 közötti uniós fejlesztési időszak kapcsán elmondta:
minden rendelkezésre álló forrást meghirdettek, sőt 10 százalékkal többet is a rendelkezésre álló, 8895 milliárd forintos keretnél, erre a központi költségvetés adott lehetőséget. E közel 110 százaléknak – tehát 9629 milliárd forintnak – a 100 százaléka már gazdára talált, csak néhány milliárd forint maradt a keretből.
Mostanáig 8895 milliárd forintról döntés is született, a teljes keret 56 százalékát, 5031 milliárd forintot pedig már ki is fizettek a nyertes pályázóknak, részben az Európai Bizottság, részben az állam által nyújtott előlegből. A ciklusban összesen mintegy 200 ezer beruházás valósul meg. A források 145 százalékára érkeztek igények.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2021–2027 közötti fejlesztési időszakra, valamint a kohéziós jogszabályokra és a tagállami allokációra vonatkozó javaslatcsomagot. Az államtitkár ezek tartalmát igazságtalannak és csalódást keltőnek nevezte, mert úgy látja, hogy nagyobb arányban vonnának el forrást a szegényebb országoktól, a gazdagabbaknak viszont kedveznének.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.