Sokan nem jól használják a pénztárgépet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai számos hibára bukkantak az online pénztárgépek használatával kapcsolatban az utóbbi hetekben végzett ellenőrzések során Budapesten, illetve a Balaton mellett fekvő településeken. Nem egy esetben a számlaadás elmulasztásával sértették meg az előírást a boltok.

A szabály szerint termék értékesítésekor vagy szolgáltatás nyújtásakor minden egyes esetben bizonylatot kell kiállítani, és azt átadni a vásárlónak.

A bizonylat lehet számla (amely tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatára kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát. Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan könnyen el tudja venni. A nyugtaadás elmulasztását a NAV szigorúan bünteti.

A számlaadással – az „áfás számlával” – kapcsolatban is adódnak problémák. Ha az ügyfél számlát kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani. A belföldi áfaalany részére kiállított, százezer forintot elérő áfatartalmú számlák adatainak meg kell jelenniük az online számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is készül – amelyről az online pénztárgéprendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.

Az ellenőrzések kapcsán feltárt probléma volt az is, hogy a kasszában ténylegesen található összeg nem egyezett meg azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik. Az érdemi eltérést az adóhatóság bünteti.

A napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet, annak összegét és összetételét is. A nap folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni, például szállító kifizetésére vagy betenni (számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden egyes esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására valamennyi pénztárgép képes.

Valamennyi pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az AP-szám. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen vagy hozzá egyértelműen köthetően, például egy táblán, a vevő számára jól látható helyen legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.

Előfordult, hogy a pénztárgép nem volt az üzletben. A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amelyet vásárláskor kap meg az üzemeltető. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, emellett a NAV-nak küldött adatokat helyben is tárolja.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja