Az üzemanyag és a dohányáru húzta fel az inflációt

Egy év alatt, 2017. augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1 százalékkal magasabb, a cukoré 23,6 százalékkal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1 százalékkal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül

a járműüzemanyagokért 16,3 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 1,7 százalékkal emelkedett.

A háztartási energia 1,6 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, júliushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7 százalékkal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2, a cukor 1,1 százalékkal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3 százalékkal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1 százalékkal nőtt.

Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1 százalékkal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek az év első nyolc hónapjában 2017. január–augusztushoz képest.

Az MNB heteken belül szigorításról dönthet

A KSH kedden közölt inflációs adata 0,1 százalékkal tér el a Világgazdaság elemzői konszenzusától, amely 3,3 százalékos augusztusi inflációt várt augusztusra az előző évhez képest, ami egybeesik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által júniusban frissített inflációs pályával.

Az elemzők meglepődtek

Az adat egyértelműen meglepetést jelent Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, hiszen a piac jelentős része az inflációs mutató enyhe csökkenésére számított. Az elemző szerint olyan egyedi hatások tartották magasan az inflációt, amely egy jegybank monetáris politikáját érdemben nem befolyásolja. Összességében tehát a vártnál magasabb headline adat ellenére sem vár az MNB-től érdemi reakciót. Virovácz Péter arra számít, hogy összességében a 3-3,4 százalékos sávban ragadhat az inflációs mutató az év hátralévő részében.

Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetőek, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek előző hónapban mért egyhavi 1 százalékos drágulása

– írja elemzésében Suppan Gergely, a takarékbank vezető közgazdásza. Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra számít Suppan, ezért további infláció növelő hatást nem vár az elemző, sőt, némileg visszarendeződhetnek az árak.

A nyári hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzhetett az infláció, így az év hátralevő részében újra mérséklődhet a drágulás üteme, azonban néhány hónapig átmenetileg így is meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra, jövőre pedig éves átlagban 2,85 százalékos inflációra számítanak a Takarékbanknál.