Amióta nem férnek hozzá a lakossági állampapírokhoz, csökken az önkormányzatok állampapír-állománya. A bankbetétekhez visszatérő helyhatóságokat új államkötvénnyel célozta meg az ÁKK.
Herman Bernadett
2018.09.06, 17:17
Megosztom a cikket
Elindult a héten az új önkormányzati államkötvény értékesítése az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK). Az ÁKK 100 milliárd forint értékben hirdette meg a 2021 szeptemberében lejáró hitelpapírokat évi 1,25 százalékos kamattal. Ez nem túl magas, a hasonló futamidejű – hároméves – normál államkötvények a legutóbbi aukción 1,63 százalékos átlaghozammal mentek el. Az önkormányzati kötvénynek az lehet az előnye a sima államkötvénnyel szemben, hogy rövid távra is megvásárolható, hisz az államkincstár bármikor visszavásárolja a hitelpapírokat, ha a helyhatóságnak hirtelen likviditásra van szüksége.
Az új állampapír kibocsátásával az ÁKK egyik célja az lehet, hogy megállítsa az önkormányzatok állampapír-állományának fogyását. A helyhatóságok 2016 körül kaptak rá az állampapír-vásárlásra, azelőtt 10-20 milliárd forint volt a teljes állományuk, a megtakarításaikat és befolyó bevételeiket inkább bankbetétben tartották. Lekötött betéteik állománya 2015 októberében tetőzött, akkor már meghaladta a 300 milliárd forintot.
Ez folyamatosan olvadt, s idén tavasszal már a 30 milliárd forintot sem érte el. A korábbi lekötött betétek helyett valószínűleg állampapírt vásároltak az önkormányzatok: az értékpapírszámláikon lévő ilyen megtakarítások mennyisége áprilisra 435,7 milliárd forintra duzzadt.
MTI Fotó: Lakatos Péter
A helyhatóságok rengeteg állampapírt zsákoltak be az év elején, az első négy hónapban bő 172 milliárd forint értékben vásároltak, ám májusban és júniusban már csökkent az állományuk (mintegy 45 milliárd forinttal). A fordulatot vélhetőleg az okozta, hogy az ÁKK az idén több lépésben kiszorította az önkormányzatokat és a nonprofit intézményeket az úgynevezett lakossági állampapírok vásárlói köréből. A magas kamatozású lakossági papírok közül az egyévesnél hosszabb lejáratúakhoz már január óta, míg a rövidebbekhez április óta nem férnek hozzá a helyhatóságok.
Az alacsonyabb kamatozású, normál állampapírok pedig a jelek szerint kevésbé vonzók. Az önkormányzatok ismét a bankokat preferálják:
ahogy csökkent az állampapír-állományuk, úgy kezdett nőni a bankbetétük (a jegybank adatai szerint nyár közepén a lekötésük már 43 milliárd forintra rúgott). Az új önkormányzati államkötvény a bankbetéteknél magasabb kamatot fizet, így komoly konkurens lehet.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a helyhatóságok nem egészen 175 milliárd forintnyi hosszú állampapírt tartottak július végén, egyévesnél rövidebb forintalapú állampapírból pedig 216 milliárdnyi volt az értékpapírszámláikon. Utóbbi mennyisége fogy mellesleg gyorsabban: májusban és júniusban összesen több mint 85 milliárddal csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy a lejáratokat az önkormányzatok csak részben vagy egyáltalán nem újítják meg, a 0,5 százalék alatt kamatozó diszkontkincstárjegyek ugyanis a jelek szerint nem kellenek a településeknek.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
