A szupertévék játszották a főszerepet idén is az IFA technológiai kiállításon

Alig néhány éve ismerkedhettünk meg a 4K-s felbontású televíziókkal, amelyek a legtöbb háztartás számára még ma is túlságosan drágák, az idei berlini IFA-n pedig már a 8K-s OLED készülékek játszották a főszerepet. A tévés piac két legnagyobb vállalata, a Samsung és az LG is erre az eseményre időzítette új szupertévéinek bemutatását, hasonlóan az elmúlt évekhez.

Nagy kérdés azonban, hogy mikor terjednek majd tömegesen ezek a 7680-szor 4320 pixeles felbontásra képes eszközök, hisz nemcsak az áruk, hanem a megfelelő tartalom hiánya is korlátozza a használatukat, ami még a 4K-s tévéknél is gond.

Az LG hagyományosan erős az OLED kijelzős televíziók szegmensében, több úttörő újítással is meglepték korábban a piacot. Az idei IFA-n egy 88 colos, 8K-s felbontású készüléket mutattak be.

Ez több mint 33 millió, önálló fény kibocsátására képes képpontból áll, ami egészen különleges kontrasztarányt eredményez, s valódi feketét képes megjeleníteni.

Az OLED kijelzők pixelei külön háttérvilágítás nélkül, önállóan képesek a fény kibocsátására; ez teszi lehetővé, hogy olyan csúcsminőségű készülékek jöjjenek létre, amelyek újraalkotják a képminőségről és a televíziós formatervezésről alkotott elképzeléseket.

A társaságnál azzal számolnak, hogy idén duplájára nő az OLED tévéik eladása a múlt évhez képest, 2022-re pedig kilencmillióra emelkedhet az eladott eszközök száma. Azt a cég is elismeri, hogy a 8K-s televíziók piaca gyerekcipőben jár, ám azzal számolnak, hogy

2022-ben már várhatóan több mint 5 millió darabot adnak majd el ebből a típusból, s természetesen a piacvezető pozíció a cél e szegmensben a társaság számára.

A Samsung már azt is bejelentette, hogy a legújabb, 8K-s QLED tévéik októbertől lesznek elérhetők Magyarországon. Annak érdekében, hogy 8K minőségű képet jelenítsen meg, a Samsung Q900R termékcsalád valódi 8K-s felbontású technológiával érkezik, amely akár 4000 nites csúcsfényerőre is képes. Ez azt jelenti, hogy a szériába tartozó készülékek a 4K UHD tévéknél négyszer, a full HD készülékeknél pedig tizenhatszor több RGB-képponttal rendelkeznek.

A megfelelő tartalom hiányának problémájára is gondoltak a Samsung mérnökei. A társaság mesterséges intelligencián (MI) alapuló felskálázási technológiát dolgozott ki, amely az eredeti képforrástól függetlenül prémium 8K minőségű képet társít a kiemelkedő hangzás mellé.

A mesterséges intelligencia persze nemcsak a Samsung legújabb tévéiben játszik szerepet, hanem az egész IFA egyik központi témája volt. A jelentőségét jól mutatta, hogy a nyitó előadást tartó két LG-vezető – Jo Seong-Jin, a cég vezérigazgatója és I. P. Park, a vállalat technológiai vezetője – is főként e témával foglalkozott, egész pontosan azzal, hogy mi lehet az MI jövője. Az LG-vezér egyenesen arról beszélt, hogy a hálózat peremén zajló információelemzés modelljét (edge computing) és a big data elemzést együtt alkalmazva, valamint az 5G által kínált fokozott összekapcsolhatóságot kihasználva a mesterséges intelligencia életünk minden területére hatással lesz. Otthonunk tudni fogja, milyen napunk volt az irodában, s a hangulatunknak megfelelő, tökéletes környezetben fogad minket, amikor belépünk az ajtón. A cég persze nem csupán elméletben, de a gyakorlatban is modellezte, hogy mi vár ránk. Példának okáért a vállalat által bemutatott hűtő nemcsak recepteket ajánl, hanem képes instrukciókat adni a hozzá kapcsolt sütőnek és egyéb konyhai eszköznek, a háttérben pedig az LG ThinQ mesterséges intelligencia platformja áll.

Az IFA tökéletes alkalom arra, hogy a gyártók presztízstermékeik új generációjával sokkolják a piacot, s ez a laptopok piacára is érvényes. Az Acer Swift 5 például a mobilitást és a teljesítményt ötvözi:

egy alig 990 grammos készülékről van szó, amely ezt 15,6 hüvelykes kijelző mellett tudja. Nyolcadik generációs Intel Core i7 processzor és 16 GB RAM gondoskodik az üzleti célokra is megfelelő teljesítményről, s akár 1 TB-s SSD-s tárhellyel is kapható lesz az eszköz.

A Lenovo több Yoga laptopot és egy Thinkpadet is bemutatott Berlinben. A Yoga Book C930 a kétkijelzős notebookok szegmensét igyekszik újraírni, a 2016-os első modellhez képest komoly újítás, hogy a másodlagos, gépelésre is használható képernyő egész felületét e-papírra cserélték le. Emellett már csak Windows operációs rendszerrel forgalmazzák majd az eszközt.

Bár a berlini technológiai kiállítás nem az év legfontosabb eseménye a mobilgyártók számára, mindig akad néhány izgalmas érdekesség erről a piacról is. A Sony Mobile a német fővárosban mutatta be legújabb zászlóshajó-készülékét, az Xperia XZ3 okostelefont. Az eszköz a díjnyertes Sony Bravia OLED televíziók technológiáját felhasználva 6 hüvelykes, 18:9 képarányú QHD+ OLED kijelzővel rendelkezik, amely így mélyebb feketéket, élesebb képeket és élénkebb színeket biztosít a felhasználónak. Az okosmobil olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó funkciókkal is bővült, mint a Side sense, amely könnyű egykezes hozzáférést biztosít a kedvenc alkalmazásokhoz, valamint a Smart launch, amelynek használatával a készülék azonnal fotó módra vált (vízszintesen tartva).

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható