Régiós szinten jól állunk, ám a támogatások négyötöde még Brüsszelben van

A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklus során Magyarország eddig a rendelkezésre álló források 21 százalékát hívta le. A visegrádi négyek eredményeivel összehasonlítva Lengyelország 22 százaléknál tart, Csehország és Szlovákia pedig 19 százalékon áll

– derül ki az Európai Bizottság adataiból.

A mostani hétéves időszakban 29,6 milliárd euró, azaz mintegy 9580 milliárd forint Magyarország EU-s költségvetése, ebből 25 milliárd eurót biztosít Brüsszel, a fennmaradó 4,6 milliárd euró pedig nemzeti önrész. A 21 százalékos lehívási részarány értelemszerűen nem a teljes büdzsére, hanem a 25 milliárd eurónyi uniós hányadra vonatkozik, azon belül is 5 százalék az előleg, 16 százalék pedig időközi, vagyis számlaalapú kifizetés.

A V4-es összehasonlításhoz azonban érdemes megjegyezni, hogy míg a lengyelek 86 milliárd eurót vihetnek haza, addig a csehek csak 24, a szlovákok pedig 15 milliárd eurót.

Információink szerint

Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, azaz folyamatos az elszámolás az Európai Bizottsággal, így a projektek előrehaladásával, tényleges teljesítésével le tudja hívni az ország az uniós forrásokat.

Ám a ciklus első felében problémát okozott, hogy a projektek induló szakaszában még nem hozhattak teljesítésalapú számlákat, mert ilyeneket csak 2016-tól küldött ki brüsszeli ellentételezésre a kormány. Az uniós testület adatai szerint hazánk 2015-ben még csak a források 2 százalékát hívta le, ez a részeredmény 2016-ban 8, 2017-ben pedig 17 százalék volt.

Az idei év eddig eltelt hónapjaiban tehát 4 százalékpontot tudtunk előrelépni a brüsszeli lehívások terén, Csehország hazánkhoz hasonló eredményeket produkált, Szlovákiában ugyanakkor 5, a lengyeleknél pedig 7 százalékpontos előrelépés figyelhető meg. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy az év hátralévő részében több milliárd euró értékű számla bizottsági ellentételezésével számol a magyar kormány, de vannak olyan fejlesztések, amelyekről még egyeztetni kell.

Ez más tagállamoknál is így zajlik a nagy értékű közbeszerzések esetében. A 21 százalékos magyar lehívási részarány a visegrádi térségen túlnyúlóan is az élcsoportba tartozik: Bulgária 21, Románia pedig 20 százalékon áll, míg Szlovénia 19, Horvátország pedig 14 százalékos brüsszeli kifizetést tud eddig felmutatni.

Már csak azért is lényeges, hogy az év hátralévő részében hazánk feljebb tornássza az 5,3 milliárd eurón, vagyis

hozzávetőleg 1720 milliárd forinton álló lehívási mutatóját, mert időközben állami költségvetésből megelőlegezve pörögnek az önkormányzati és céges beruházások, fejlesztések.

A legfrissebb összesítés szerint 97 164 pályázónak már megítéltek 8675 milliárd forintot, közülük pedig 80 535 kedvezményezettnek ténylegesen ki is fizettek 5210 milliárd forintot a projektek megvalósításához.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható