Felminősítette Magyarországot egy fokozattal a japán R&I hitelminősítő: a BBB osztályzat mellé stabil kilátást rendelt. A szervezet a javuló költségvetési egyensúllyal és a GDP-arányos államadósság trendszerű csökkenésével magyarázta pénteki döntését. Kiemelte, hogy a folyó fizetési mérleg többlete stabil, a tartalékok pedig bőven elegendők ahhoz, hogy a rövid lejáratú adósságot az ország finanszírozni tudja.
Bár kiemelte, hogy az elmúlt két évben nőtt az államháztartási hiány, de szakértői szerint középtávon is a 3 százalékos uniós elvárás alatt lehet tartani.
Az R&I rámutatott a két számjegyű béremelkedésre, a rekordalacsony munkanélküliségre és arra, hogy a kibocsátási rés a magas kereslet miatt valószínűleg pozitív marad. A hitelminősítő az idén 4 százalékos GDP-bővülést vár, jövőre már lassabbat, de még így is a lehetséges 3 százalékos fölöttit. A japán cég szerint a hazai bankszektor bevételei az adóterhek és a hitelköltségek csökkenése miatt nőnek még az alacsony kamatkörnyezetben is.
A hitelintézetek tőkemegfelelési mutatói jók, tőkeellátottságuk megfelelő. Az R&I megjegyezte ugyanakkor, hogy a lakossági hitelállomány alacsony, az elmúlt években nem nőtt érdemben, és nem is látszanak jelei, hogy visszatérjen a lakosság hitelfelvételi kedve. A hitelminősítő szakértői külön figyelmet fordítottak a lakáspiacra: úgy látják, hogy a 2013 és 2017 között megduplázódó lakásárak ellenére sem kell egyelőre tartani a piac túlhevülésétől. Igaz, ha érdemben tovább nőnek a négyzetméterárak, a helyzet kockázatossá válhat.
Hangsúlyozták, hogy a magyar kormány prociklikus gazdaságpolitikát folytat, azaz a lehető legjobban ki akarja használni az uniós és a világgazdasági konjunktúrát.
Ám problémát jelenthet a viszonylag magas inflációs környezetben fenntartott ultralaza monetáris politika: ha a konjunktúra időszaka véget ér, nem lesz hová csökkenteni az alapkamatot, és a jegybank a lassulás közepette nem tudja érdemben támogatni a gazdaságot. Az R&I döntéseit kevésbé követik a befektetők, mint a három nagy hitelminősítőét, érdemi hatása a piacra csekély. A forint mégis 0,3 százalékot erősödött pénteken az euróval szemben, és újra a 325-ös keresztárfolyam alá csúszott.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.