Tovább mélyülhet a török devizaválság

A török árfolyamválság hatása egyre több makromutatóban jelentkezik. Az építési engedélyek például csaknem 50 százalékot estek az első fél évben, a legfrissebb bizalmi indikátorok zuhantak, több már a recessziós tartományba esett vissza, az infláció pedig gyorsan emelkedik. Ha a pénzromlás a vártnál is nagyobb ütemben gyorsulna, akkor az újabb gyengülési hullámot indíthat el.

Az előző inflációs adat havi alapon 0,5, éves összevetésben 15,8 százalékos növekedést mutatott. Az OTP makroelemzői 2,23, illetve 17,8 százalékra gyorsuló ütemre számítanak.

Hasonlóan fontos makroadat érkezik pénteken a tengerentúlról, amikor a foglalkoztatottság alakulásáról kaphatunk képet.

A várakozások szerint a foglal­koztatottság júniusi lassabb emelkedése után júliusban ismét nagyobb mértékben nőhetett a nem mezőgazdasági álláshelyek száma. Ugyanakkor – a feszes munkaerőpiaci kondíciók miatt – már csak mérsékelt a tér a további gyors bővülésre – véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője.

Ráadásul a Trump elnök fiskális gazdaságélénkítése miatt felgyorsuló növekedéssel együtt ez fokozódó inflációs kockázatokkal jár. Ennek is következménye, hogy az amerikai jegybank idén eddig két alkalommal emelt kamatot, és várhatóan szeptemberben és decemberben is folytatódhat a kamatemelés. Előretekintve azonban az amerikai növekedés körül egyre nagyobbak a kockázatok. Egyrészt 2019 végére az USA történetének leghosszabb egybefüggő növekedési szakaszát érheti el. Másrészt pedig a Trump elnök által életbe léptetett protekcionista intézkedések és az ezekre adott válaszlépések érdemben lassíthatják a világgazdasági növekedést. A Fed utalt rá, hogy ha ezek a kockázatok realizálódnak, akkor 2019-ben a várt három emelés helyett kevesebb is elképzelhető. Ha a munkaerőpiaci adatok elmaradnának a várakozásoktól a következő hónapokban, akkor az a kereskedelmi háború eszkalálódásával együtt akár már a decemberi kamatemelés kimenetelére is hatással lehetne – tette hozzá a szakértő.

Lélegzet-visszafojtva figyelik a piacok a svédországi parlamenti választást is, hiszen az előzetes felmérések azt mutatják, hogy nem lesz könnyű kormányt alakítaniuk a győzteseknek.

A közvélemény-kutatások a Szociáldemokraták győzelmét jósolják, szorosan mögöttük pedig a Svéd Demokratákat (SD) várják.

A kormányalakítás szempontjából érdemesebb viszont a Mérsékelt Párt vezette jobbközép koalíció és a Szociáldemokraták fémjelezte balközép koalíció teljesítményét figyelni. A várható kimenetel az, hogy mindkét koalíció 35-40 százalék körüli eredményt ér el, míg az SD 20 százalék körül végez. Az SD – amely népszavazást akar az EU-ból való kilépésről – nem tudna hatalomra kerülni, mivel az összes nagyobb párt kizárta az együttműködés lehetőségét. A fentiek alapján patthelyzet alakulhat ki, de új választásokra (és az ezzel járó bizonytalanságra) valószínűleg nem lesz szükség.

Előreláthatólag egy kisebbségi kormány alakul majd meg az egyik koalícióval az élén, de ugyanakkor német példára létrejövő nagykoalíció sem zárható ki. Az elkövetkező hetek mozgalmasak lehetnek a svéd korona számára – figyelmeztet az OTP szakértője. Egy, a választás kimenetelét befolyásoló hír az árfolyamra is hatással lehet.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható