Kína nem vesz több szóját az USA-tól

A szójánál néhány hete kezdődött a 2018–19-es gazdasági év, és az első adatok szerint 97 százalékkal visszaesett az amerikai szójabab kínai exportja éves alapon. A tavalyi 239 millió véka helyett csupán 7,4 millió vékát szállítottak az ázsiai országba. Kínában sok szójababot használtak állati takarmányozásra, főleg a sertések etetésére.

A visszaesés mögött az áll, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban 25 százalékos vámot vetettek ki júliusban az amerikai szójababra a kínaiak, és a kínai gazdák emiatt más takarmányra tértek át.

Az alacsonyabb felhasználásnak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a szójabab ára. Igaz, a tízéves mélypontot jelentő szeptember közepi vékánkénti 8,14 dolláros szintről a múlt hét elejére 8,92 dolláros kéthavi csúcsra drágult a szójabab a világpiacon. Azóta viszont ismét 8,68 dollárra csökkent a vékánkénti ár.

Várható volt a korrekció a jelentős áresés után, de az utóbbi hetek ralija annak is betudható, hogy az Egyesült Államokban kisebb területen takarítottak be a terményből, ezért a mennyiség is csökkent

– mondta a Világgazdaságnak Antal Áron, az MKB Bank szenior ágazati szakértője. Az Egyesült Államok jelentős szójatermesztő vidéknek számító közép-nyugati régiójában október közepén esőzések is nehezítették a betakarítást, ami szintén átmeneti áremelkedést hozott. A múlt héten viszont már javult az időjárás, a munkálatok felgyorsultak, és az árak is csökkentek.

A kínálat ráadásul nem csökken. „A brazil terméstöbblet kompenzálja az amerikai kiesést. A déli féltekén épp most vetik a szóját, és mivel kedvező az időjárás, egyelőre jövőre is az ideihez hasonló termés várható.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium legfrissebb előrejelzése szerint 2019-ben világszerte nőhetnek a készletek, így kifulladhat az áremelkedés,

sok szereplő a mostani ralit profitrealizálásra, illetve veszteségminimalizálásra használhatja fel” – fűzte hozzá Antal Áron, aki szerint a készletek növekedése miatt nem várható, hogy emelkedik a termény ára.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban egyébként az egyik frontvonal a szója. Becslések alapján az Egyesült Államokból importált szóját a kínai állattartók nem tudják teljes egészében mással helyettesíteni.

„Azok a kínai termelők, akik nem tudtak Brazíliából vagy Argentínából szóját beszerezni, kénytelenek az importvámok ellenére továbbra is az Egyesült Államokból fedezni a takarmányigényüket. Az átrendeződés még nem zárult le, és ha eltörölnék is a vámokat, biztos, hogy hosszabb távon kimutatható marad a hatása a szójaárakban” – hangsúlyozta a szenior ágazati szakértő. A korábbi években a brazil szójaexportból Kína részesedése legfeljebb 70 százalék volt éves szinten, idén pedig már szeptemberben elérték a 80 százalékot.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja