Magyarországon egyre drágább minden
A 2000-2017 közötti időszakban az átlagos infláció az EU-ban 1,8 százalék volt – derül ki az Eurostat Key figures on Europe című kiadványából. A legnagyobb mértékű infláció Romániában volt (éves szinten 7,8 százalék). Az EU-s átlag több mint kétszeresére emelkedtek az árak Magyarországon, Lettországban és Bulgáriában.
A legalacsonyabb áremelkedést 2000 és 2017 között Írországban, Franciaországban és Svédországban mérték, ahol az átlagos éves infláció csak 1,5 százalék volt.
Az éves inflációs ráta azonban 2017-ben sokkal alacsonyabb volt: például Lettországban és Észtországban 3,7 százalékról bekúszott 1 százalék alá, de Finnországban (0,8 százalék), Cipruson (0,7 százalék) és Írországban (0,3 százalék) is meglehetősen alacsony volt.
Élelmiszerre költünk a legtöbbet
Az EU-s háztartások 2016-os költségvetésük
Az EU 28 tagállama közül Dániában a legmagasabbak az árak, amelyek az uniós átlaghoz képest 41 százalékkal magasabbak. A legalacsonyabb árak Bulgáriában vannak, ahol az árszínvonal az uniós átlagnál 57 százalékkal alacsonyabb.
Szinte minden gyerek angolul tanul
Ahogyan az ábrán is látható, a tagállamok általános iskoláiban 5 diákból 4 tanul angolt idegennyelvként. Közelebbről nézve ez a diákok 80,6 százalékát, vagyis 18 millió angolul tanuló kisiskolást jelent. Nagyon kevesen tanulnak az angol mellett másik idegennyelvet, amennyiben mégis, akkor a legtöbben a németet választják – 0,7 millióan.
Érdekes, hogy a középiskolákban jóval többen tanulnak nyelveket, ráadásul egészen más arányban, mint az általánosban: a közel 17 millió angolt tanuló mellett már felzárkóznak a francia (4.6 millió) és a német (3 millió) szakosok.
2016-ban a tagállamok tanulóinak majdnem fele tanult kettő vagy több idegennyelvet.
A legmagasabb arányt Luxemburgban, Finnországban és Romániában mérték, ahol átlagosan 5 diákból több mint 4 tanult legalább két nyelvet – a román diákok 97,2 százaléka tanult legalább két idegennyelvet, ezzel szomszédunk vezeti a vonatkozó rangsort.
A magyar fiatalok korán kilépnek az oktatási rendszerből
Azok, akik korán befejezik a tanulást nagyobb valószínűséggel kényszerülnek szembe nézni a szegénységgel, munkanélküliséggel, a társadalmi kirekesztettséggel, vagy a rossz egészségi állapottal. Ezért az EU azt tűzte ki céljául, hogy a korai lemorzsolódók arányát 2020-ra 10 százalék alá csökkenti a jelenlegi 10,6-ról.
2017-ben a fiatal férfiak nagyobb arányban (12,1 százalék) léptek ki korán az oktatásból, mint a fiatal nők (8,9 százalék), ez alól kivételt képez Magyarország, ahol az uniós átlaghoz képest éppen fordítva történik mindez – hazánkban a lányok előbb hagyják ott az iskolát, mint a fiúk.
Még mindig rengeteg a régi autó
2016-ban 258 millió személygépkocsit tartottak nyilván az EU útjain. A legmagasabb arányban Luxemburgban tartanak autót, ahol 1 ezer lakosra 660 autó jut. Magyarországon ez a szám 300-400 közé tehető.
Az újabb autók általában kevésbé környezetkárosítóak, jobb üzemanyag-fogyasztással és alacsonyabb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek, emellett szépen növekszik az elektromos/hibrid járművek aránya is. 2016-ban az EU összes személygépkocsijának csaknem fele (47,4 százalék) legalább 10 éves volt, szemben a két évnél nem öregebbeknél (11,7 százalék).
Egyre többen repülnek
A légi úton közlekedő utasok összlétszáma 2016-ban elérte a 973 milliót, amely 2008 óta csaknem 22 százalékos növekedést jelent.
2016-ban az utasok csaknem fele (47 százalék) a tagállamokon belül repkedett,
míg 35,6 százalék a tagállamokon kívül, másik kontinensre viszont csak az utazók ötöde repült.
Magyarországon idén augusztusban lépte át először a 110 ezer gépet a forgalom. Ez kétszerese volt az előrejelzettnek és háromszorosa az európai átlagnak.
Magyarország a legjobbak között
A legfrissebb statisztikai adatok szerint az unióban 41 olyan régió volt, amelynek mindegyike elérte a szálláshelyeken töltött 15 millió vendégéjszakát.
A legnépszerűbb úti célok a Kanári-szigetek, Katalónia és a horvátországi adriai térség voltak, de nem panaszkodhatunk mi sem, ugyanis
Budapest is a legmagasabb kategóriába tartozik.
Hazánkban szintén szép turisztikai eredményt ért el a nyugat-magyarországi régió is, ahol 5-7,5 millió vendégéjszakát töltöttek a turisták.
A mezőgazdasági termékek az EU regionális és kulturális identitásának fontos tényezői, s ez leginkább a természeti- és éghajlati adottságok változatosságának tudható be.
2017-ben 312 millió tonna gabonafélét termeltek az unió 28 tagállamában – Franciaország adja a teljes termelés 22 százalékát. Burgonyából 62 millió tonna termett, a listát itt Németország vezeti közel 19 százalékos részesedéssel. Ugyancsak a németek a listavezetők a sertéshús-feldolgozásban (a teljes termelés 23 százalékát adják), míg a lengyelek a baromfihús-feldolgozás terén jeleskednek (17,6 százalék).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.