Vizsga előtt a magyar modell

Nemzetközi összevetésben is új fejlesztéspolitikai modellként értelmezhető a 2014–2020-as uniós források gyorsított hazai lekötése, hiszen tagországi túlvállalással Magyarország a rendelkezésre álló keret 105 százalékát ítélte oda a győztes pályázóknak, miközben az EU-s átlag 61 százalék.

A rohamtempójú kötelezettségvállalás olyannyira páratlan, hogy Portugália 77, Belgium pedig 76 százalékos részaránnyal is felkerülhet a képzeletbeli dobogóra az Európai Bizottság első féléves adatai szerint.

A lista másik végén Spanyolországot találjuk 43 százalékkal, amelyet Szlovénia és Románia követ 52-52 százalékkal. A visegrádi országok közül Szlovákia és Lengyelország a 14–15. helyet foglalja el 63, illetve 62 százalékos mutatóval, Csehországé pedig a 24. pozíció (54 százalék).

Az egyes országok fejlesztéspolitikai teljesítményét idén júniusig rangsoroló táblázatban a brüsszeli kifizetések terén viszont nincs az élbolyban Magyarország, e tekintetben Finnország, Luxemburg és Ausztria az első három helyezett 46, 39, illetve 35 százalékkal.

A 2014–2020-as ciklusban Magyarország 29,6 milliárd euró uniós forrásból gazdálkodhat, ebből 25 milliárd az EU-s támogatás, 4,6 milliárd pedig a nemzeti önrész. Ennek ítélték oda már a 105 százalékát, az idei év első felében pedig erre a halmazra értelmezve állt 18 százalékon a magyar lehívási mutató.

Még ha azóta utóbbi fel is kúszott 22 százalékra, aminek az Európai Bizottság által eddig összesen átutalt 5,6 milliárd euró felel meg, erősen kérdéses, teljesül-e a kormány azon célja, hogy a 2018-as naptári évben 3,1 milliárd eurónyi fejlesztési számlát ellentételezzen Brüsszel. Ennek a sornak a végén egyébként Máltát, Spanyolországot és Olaszországot találjuk 10, 12, illetve 13 százalékos részeredménnyel.

Bár ahogy a magyar kormánynak, úgy az uniós testületnek is érdeke felpörgetni az év végéig a kifizetéseket, hiszen ugyanúgy kohéziós politikai sikereket kell felmutatnia, mint a tagállamoknak. Ezt azonban magyar részről nehezítheti, hogy információink szerint az egyes operatív programokban már nem október 31-ig, hanem november 30-ig várnak számlákat az egyes irányító hatóságok, márpedig az év végi kifizetésre a 60 napos teljesítési szabály miatt az újabb költségnyilatkozat október végi kiküldése lenne a garancia.

Lapunk úgy tudja, emellett több szempontból is hátráltatják a gyors elszámolást a közbeszerzések. Egyrészt a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) mellett a környezeti és energiahatékonyság, illetve a terület- és településfejlesztés terén is vitákat váltott ki Brüsszelben több nagy összegű tender, másrészt a kis- és középvállalkozóknak a 40 millió forint támogatás feletti kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása nehézségeket okoz.

Várniuk kell januárig

Lapunk már áprilisban előrevetítette, hogy a fel nem használt uniós forrásokból újabb több tízmilliárd forintos pályázati lehetőség nyílhat az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására. Végül 50 milliárdos keretet állapítottak meg, 40-et az élelmiszer-feldolgozóknak, 10-et a borászatoknak, de pályázni csak január 2-től lehet.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja