Csúcsévet várnak a pénztárak

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó nyugdíjpénztárak az idei év harmadik negyedévében 12 százalékos tagdíjbevétel bővülésről adtak számot, az első kilenc hónapban 23,6 milliárd forintnyi bevétel érkezett a pénztárakba. Ezen belül a tagok által befizetett összeg 14,2 százalékkal, 13,1 milliárd forintra nőtt, míg a munkáltatói befizetések 9,3 százallkkal, 10,5 milliárdra emelkedett.

A pénztári vagyon növekedése 3,1 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest, a pénztárak szeptember végén 1320 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, az egy pénztártagra jutó vagyon 1,215 millió forintot tesz ki.

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke szerint

az első háromnegyed évben a pénztárakba 93,5 milliárd forint befizetés történt, ez 13,9 százalékos bővülést jelent. Az egyéni befizetések 16 százalékkal, 41,9 milliárd forintra emelkedtek, míg a munkáltatói befizetések 11,2 százalékkal 30,1 milliárd forintot tettek ki.

Az ÖPOSZ prognózisa szerint az, hogy minden negyedévben sikerült eddig a befizetések tekintetében felülmúlni a bázisév adatait, azt vetíti előre, hogy

az végére a befizetések összege megközelíti majd a 114 milliárd forintot, a tavalyi év 100,4 milliárd forintjával szemben.

A munkáltatói részarány az év végén lassulni fog – hiszen az év végi befizetések zöme adóoptimalizációs jelleggel az egyénekhez kötődik hagyományosan – így a szeptember végi 42 százalékos szintről a tavalyi év 38 százaléka körüli szintre érhet Kravalik Gábor szerint. Az egyéni befizetések összege ugyanakkor az idei évben átlépheti a 30 milliárd forintot.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a munkáltatói befizetések mind negyedéves, mind a kilenc hónapnyi összevetésben csökkenést mutatnak: a 12,2 milliárd forintos kilenchavi munkáltató befizetés 2 százalékkal múlja alul a bázisév adatait. A visszalépés ugyanakkor eltörpül a 2016/17-es időszak drámai visszaesését. Az egészségpénztáraknál az egyéni befizetések növekedése számottevőbb: bár a III. negyedév során a növekedési ütem kissé csökkent, még így is 21,1 százalékkal, 15,8 milliárd forintra emelkedtek a befizetések. Az év vége felé tekintve Kravalik Gábor arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb kérdés, hogy mennyiben lehet

a tavalyi év végi számottevő, 12,42 milliárdos egyéni befizetést elérni – az ÖPOSZ ugyanakkor most úgy számol, hogy sikerül megugrani ezt a kihívást. Így év végére 47 milliárd forintos év végi bevétellel számolnak a tavalyi 42,9 milliárd forint után.

A Parlament által tegnap elfogadott adócsomag kapcsán Kravalik Gábor elmondta, míg tavasszal úgy nézett ki, hogy a célzott szolgáltatás és az adomány lesz/lehet a jövő megoldása, most ősszel az adomány lényegében kikerült a támogatásra alkalmas termékek közül, míg a célzott szolgáltatások szigorítása lehetetlenné tette a megoldás önsegélyező rendszerben történő pénzfelhasználást.

A múlt heti legutolsó módosítások után ugyanakkor némileg visszaadták a lehetőséget, így a munkáltatói hozzájárulások és az adományok után újra lehet adójóváírást igénybe venni – még ha bérként adózó módon is. Ezzel viszont sikerült elérni, hogy a pénztári kifizetésekkel most optimálisabban, kedvezőbben tudnak jövedelmet juttatni a munkáltatók, mintha bért fizetnének.

Az ÖPOSZ összevetése szerint 100 egységnyi bruttó kifizetés esetén a dolgozó bérként 65,5 egységet kap, pedig SZÉP kártyára utalva 100 egységet vehet igénybe. Pénztári munkáltatói hozzájárulásként – a 20 százalékos adókedvezménnyel számolva – a számláján 86,5 százalék kerül jóváírásra.

Célzott pénztári szolgáltatásként 100 egység használható fel, míg – az ÖPOSZ jelenlegi értelmezése szerint – míg az egészségpénztári területen a nem célzott pénztári önsegélyező szolgáltatás keretében 91,02 százalék kerül jóváírásra – de ehhez szintén szükséges a 20 százalékos adókedvezmény.

Mindez ugyanakkor a munkáltatói oldalon úgy jelentkezik, hogy bérjellegű kifizetés 121 egységnyi terhével megegyező teher a Pénztári munkáltatói hozzájárulás kifizetése. A SZÉP-kártyás juttatás 134 egységnyi tehet a munkáltatónak, míg a célzott szolgáltatás juttatása 141 egységbe kerül a munkáltatónak.

Az önsegélyező szolgáltatás ugyanakkor 100 egységnyi kifizetés mellett vehető igénybe, azaz a munkáltatónak. A fő gondot ez utóbbi megoldással kapcsolatban Kravalik László szerint azt jelenti, hogy rendkívül komoly adó visszaírási procedúra következik abban az esetben, ha az így pántlikázott pénzt mégsem önsegélyező módon használja fel az ügyfél. Ugyanakkor komoly előnyt jelenthet ez a megoldás akkor, ha a munkáltató a dolgozója hiteltörlesztését akarja támogatni – hiszen ez megoldható önsegélyező formában.

Az öngondoskodási államkötvény kapcsán az ÖPOSZ elnöke igen óvatosan fogalmazott, mondván a piac jelenleg a részletekre vár annak kapcsán, hogy kialakítsa álláspontját azzal kapcsolatban, mennyire veheti el a levegőt az új konstrukció a már meglévő öngondoskodási konstrukciók elől.