IMF: lassú gazdasági növekedés várható Európában

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a csütörtökön kiadott európai regionális növekedési prognózisában az októberben publikált világgazdasági prognózisában (WEO) közölt adatokat megerősítve csökkentette európai növekedési előrejelzését, ugyanakkor a viszonylag kedvező növekedési mutatók által kínált lehetőség megragadását javasolja a szükséges strukturális reformok végrehajtásához.

Az IMF szerint a lassuló világgazdasági növekedéssel párhuzamosan a globális kereslet csökkenése, a kereskedelmi ellentétek éleződése és az emelkedő energiaárak miatt lassuló ütemben ugyan, de folytatódik Európában a gazdasági növekedés.

A lassulás elsősorban az iparilag fejlettebb országokra lesz jellemző. A gazdasági aktivitást a tetőző ciklusok mellett a feltörekvő térségekben szigorodó hitelfeltételek is fékezik.

Európában emiatt a gazdasági növekedési ütem a tavalyi 2,8 százalékról az idén 2,3 százalékra, jövőre pedig 1,9 százalékra csökken, ami mindkét esetben 0,3 százalékpontos csökkentés a WEO tavaszi (áprilisi) kiadásához képest.

Az euróövezet GDP-növekedése a 2017-es 2,4 százalékról az idén 2,0 százalékra, jövőre 1,9 százalékra csökken. A tavaszi WEO az idei évre 2,4 százalékot, a 2019-esre 2,0 százalékot prognosztizált.

Németország GDP-növekedése az IMF októberi prognózisával megegyezően az idén és jövőre is 1,9 százalék lesz a tavalyi 2,5 százalék után. Az idei növekedést a tavaszi prognózishoz képest 0,6 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal rontotta az IMF. A júliusi felülvizsgálathoz képest a 2018-as növekedés 0,3 százalékponttal, a 2019-es 0,2 százalékponttal maradhat el.

Az Egyesült Királyság GDP-növekedése a tavalyi 1,7 százalékról idén 1,4 százalékra lassul, majd jövőre 1,5 százalékra emelkedik. Az idei előrejelzés 0,2 százalékponttal alacsonyabb a tavaszi prognózisban jelzettnél, de nem változott annak júliusi felülvizsgálatához képest.

Figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap

Az IMF regionális növekedési prognózisa szerint a növekedési kockázatok hangsúlyosabbá váltak az utóbbi hónapokban. Rövidtávon elsősorban az éleződő világkereskedelemi feszültség és a globális pénzügyi kondíciók szigorodása a beruházási aktivitás fékezésével kockáztatja a növekedést. Középtávon pedig a költségvetési reformok elmaradása, a demográfiai feltételek romlása, a növekvő egyenlőtlenség, valamint az uralkodó politikai kurzusba vetett bizalom hiánya veszélyezteti az európai növekedést.

Egy kereskedelmi egyezmény nélkül bekövetkező „kemény Brexit” pedig áruforgalmi és politikai akadályokat emelne az Egyesült Királyság és az EU közé, ami szintén negatív következményekkel járna a gazdasági növekedésre nézve

– figyelmeztet az IMF elemzése.

Az IMF országonként eltérő monetáris prioritásokat fogalmaz meg elemzésében:

Európa feltörekvő térségeiben az inflációs nyomás erősödésével párhuzamosan a gazdaság zökkenőmentes igazodását szolgáló megfontolt kommunikáció kíséretében a jegybankoknak szigorítaniuk kell monetáris politikájukon. Az alacsony inflációs nyomással rendelkező fejlettebb térségekben viszont az inflációs cél megközelítése érdekében folytatni kell a laza monetáris politikát.

A pénzügyi stabilitást veszélyeztető egyes konkrét kockázatokat legalább annyira konkrét makrogazdasági intézkedésekkel kell célba venni az IMF javaslata szerint, mint például a lakásárak emelkedése, vagy a hitelkihelyezés növekedése esetében is.

A magyarországi GDP-növekedés az októberben közzétett világgazdasági prognózisban foglaltakkal megegyezően az idén 4,0 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal növekedhet a tavalyi 4,0 százalék után. Az áprilisban közzétett előrejelzéshez képest Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei növekedési ütemét 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal emelték meg.