Érdemben lassult a német gazdaság

Nagymértékben lassult tavaly a német gazdaság bővülése: a GDP-növekedés csak 1,5 százalék volt a 2017-es 2,2 százalék után. A bővülést az utolsó negyedév húzta le, ekkor csak 1,1 százalék volt az éves alapú GDP-többlet. Németország gazdasági teljesítményét a külső környezet lassulása, a kereskedelmi háborús feszültségek, az új gépjárműipari szabványok bevezetése és a politikai bizonytalanságok vetették vissza. A gazdasági minisztérium közölte még, hogy olyan egyszeri tényezők, mint az év eleji rossz időjárás, az év közbeni súlyos influenzajárvány és egyes sztrájkok is gyengítették a teljesítményt. Hozzátették azonban: az idei első negyedévben javuló trendet, erősebb számokat láthatunk majd. A Destatis csak februárban teszi közzé az utolsó negyedév részletes adatait, de Németország a harmadik negyedéves GDP-zsugorodás után vélhetően elkerülte a technikai recessziót. A tavalyi volt az elmúlt öt év leggyengébb növekedési üteme, de egybeesett az elemzői várakozásokkal. Az euró 0,3 százalékot gyengült az adatsorok láttán, a német államkötvények azonban raliztak, a hozam a rövid oldalon 1, a hosszú oldalon 4 bázispontot ereszkedett, mielőtt korrigálni kezdett volna.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank makroelemzője optimistán értékeli az adatokat: jó, hogy Németország elkerülte a recessziót, teljesítménye valószínűleg növekedett az utolsó negyedévben is, tehát az érdemi visszaesést okozó egyszeri tényezők valóban csak átmenetiek voltak. Pálffy szerint a lassulást már beárazta a piac, az idei növekedés pedig még alacsonyabb lehet a külső környezet gyengülése és az emiatt elmaradó vállalati beruházások következtében. „Olyan fokú a bizonytalanság a világgazdasági lassulás és a Brexit miatt, hogy a cégeknek egyszerűen nincs mire beruházniuk, az export is visszaesik a lanyhuló külső kereslet következtében. A belső kereslet lehetne a növekedés motorja, ez azonban csak visszafogottan jó adatokat produkál.” A piaci konszenzus egyelőre az idei 1,8-1,9 százalékos GDP-növekedés, de Pálffy szerint ez a várakozás már rövid távon csökkenni fog.

A GDP-adatokkal egy időben tették közzé, hogy a német költségvetés tavaly 1,7 százalékos pluszban, azaz mintegy 69 milliárd eurós többlettel történelmi rekordot állított fel. A tavalyi volt zsinórban az ötödik év, amikor pluszos volt a német büdzsé. Németországot többször kritizálták amiatt az elmúlt években, hogy többletes költségvetése ellenére nem forgatja vissza a pénzt a gazdaságba, és nem ösztönzi azt. Pálffy Gergely úgy vélte: nincs semmilyen indok arra, hogy ekkora költségvetési többlettel dolgozzanak, szerinte egyszerűen a németek vérében van a megtakarítási hajlam.

Több elemző is megjegyezte, hogy a német államkötvényhozamok csökkenése miatt tovább tágulhat a transzatlanti szpred, azaz a tízéves amerikai és német kötvény közötti hozamkülönbözet, ez pedig a befektetők elfordulása miatt tovább gyengítheti az eurót. Pálffy szerint azonban már egy ideje nem látni érdemi korrelációt a hozamkülönbözet és az euró jegyzése között, sőt a mostani helyzet is azt mutatja: a lassulástól való félelem miatt a piac szívesen fordul a német papírok felé. „Elképzelhető, hogy a GDP-adatok utáni eurógyengülést csak egy, a Brexit-szavazással kapcsolatos pletyka okozta, mivel szerintem a befektetőknek nincs okuk szabadulni az eurótól.”