Szerény hazai előnyt ígér a partnerség

Sem export-, sem importoldalon nem számítunk arra, hogy Japán a legfontosabb partnereink közé kerüljön, bár a kereskedelmi korlátok lebontása értelemszerűen eredményezhet növekedést mindkét irányba – reagált a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője annak kapcsán, hogy február 1-jén életbe lépett az Európai Unió és Japán gazdasági és kereskedelmi megállapodása. A szakember emlékeztetett rá, hogy Magyarország és Japán termék-külkereskedelmi egyenlege negatív, a hiány 2017-ben mintegy 193 milliárd forintot tett ki. A távol-keleti ország import szempontjából a tizennyolcadik, export szempontjából pedig a huszonhatodik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Regős Gábor hozzátette: a szolgáltatások külkereskedelme többletes, azonban a teljes forgalomnak csupán kis részét adja.

Magyarország Japánba irányuló kiviteléből a legnagyobb szeletet a járműipar és az elektromos gépek gyártása hasította ki 2018 első tizenegy hónapjában, így elsősorban ez a két ágazat profitálhat a bürokratikus akadályok lebontásából

– fejtette ki az elemző. Az üzleti kapcsolatokkal már rendelkező cégek és ágazatok járhatnak jól a megállapodással. Regős Gábor elmondta: a járművek vámja eddig 8,8 százalék volt a két ország között, az árak ennél valamivel kisebb mértékben csökkenhetnek, és mindkét irányban nőhet az autók iránti kereslet.

Mint minden hasonló kereskedelmi megállapodásnál, most sem csak az exportőrök, hanem a fogyasztók is jól járnak, így a magyar kereskedelem és a vásárlók is tudnak belőle profitálni, még ha ezek a hatások nem is mutathatók ki közvetlenül – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Japán számára az autóipar mellett a szórakoztatóelektronikai behozatal miatt kedvező a megállapodás – bár ezek a termékek nem minden esetben érkeznek közvetlenül Japánból, sokkal gyakrabban egy másik uniós ország kereskedő vagy éppen gyártó cégén keresztül. Ezért nem lehet számszerűsíteni, hogy a magyar boltok polcain levő termékek mekkora része származik a távol-keleti országból, ám egy ilyen kereskedelmi megállapodás kedvező hatása kétségbevonhatatlan – tette hozzá a főtitkár.

A megállapodás mezőgazdaságra és élelmiszertermékekre vonatkozó része szerint Japán eltörli a vámokat az EU-ból importált számos sajtfélénél és bornál. Lehetővé válik az uniós marhahúsexport növelése és a feldolgozott és friss sertéshús vámmentes exportja. Ezenfelül megkapja az oltalmat több mint 200, Európában előállított és uniós földrajzi jelzéssel ellátott minőségi termék, köztük a szegedi téliszalámi is.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők azonban nem várják a magyar élelmiszerek Japánba történő exportjának nagyobb növekedését közvetlenül a megállapodásnak köszönhetően, mivel e kivitelünk egyébként sem túl számottevő.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható