A lassabb reálbér-emelkedés húzhatja vissza a magyar gazdaságot

A gazdasági növekedés a külső környezet lanyhulása, a külső veszélyforrások (Brexit, kereskedelmi háború) és a belső környezet enyhülése miatt mérséklődhet a következő években – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos tanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Az uniós források idén tovább jöhetnek be, és a tavaly cégeknek, önkormányzatoknak kiosztott pénzeket idén felhasználhatják, ami továbbra is segíti a gazdasági növekedést.

Ennek nyomán idén 3,7 százalékkal emelkedhet a magyar GDP, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a Pénzügyminisztérium előrejelzésénél.

Várhegyi Éva hozzáfűzte: az idei költségvetésben alulbecsülhették a gazdasági növekedést, ami javíthatja a fiskális mutatókat.

A demográfiai programoknak hosszútávon lehet kedvező hatása, a jelenlegi, 4,5 milliós foglalkoztatottság magas, ezen sokat emelni már nem lehet. Ezért a termelékenység erősítése egy jó cél, amire érdemes a kormánynak nagy figyelmet fordítania. A Pénzügyminisztérium NVT alapján kidolgozott programjában vannak hatáselemzések, azonban a hatástanulmányok nem ismertek, nem lehet tudni, hogy mennyire összehangoltak az egyes intézkedésjavaslatok.

A monetáris politika idén változhat, bár az alapkamat emelése idén nem várható. Az egynapos betéti kamat a jelenlegi, -0,15 százalékos szintről nullára emelkedhet, és a többi, nem hagyományos eszközzel is meghatározhatja az MNB a piaci likviditást.