Az EKB-ra szegeződik a befektetők szeme

Az Európai Központi Bankra (EKB) figyelnek a héten a befektetők: a jegybank csütörtökön tartja kamatdöntő ülését. Ugyan szinte kizárt, hogy a kormányzótanács változtat a monetáris kondíciókon, de így is bőven tartogathat érdekességeket az ülés. A piac egyrészt arra kíváncsi, hogy változik-e a bank iránymutatása az első kamatemeléssel kapcsolatban, valamint ad-e további információt a bankszektornak nyújtandó, hosszú lejáratú, célzott finanszírozási program (TLTRO) új szakaszának elindításáról.

Az EKB több döntéshozója, köztük Peter Praet vezető közgazdász is többször hangsúlyozta, hogy meg kell változtatni a jegyzőkönyvben az első kamatemelés időpontjára vonatkozó részt. A mostani terv szerint a nullaszázalékos alapkamat legalább az idei nyár végéig változatlan marad, tehát legkorábban ősszel jöhet az emelés. Több elemző azonban arra számít, hogy a jegybank csütörtökön arra tesz majd utalást, hogy csak jövőre lát esélyt a kamatemelésre. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak úgy fogalmazott: nem csodálkozna, ha az euróövezeti konjunktúra-időszak végén a bank a jövő évre halasztaná a szigorítást.

„Sok múlik azon, hogy ki váltja majd Mario Draghit az elnöki székben, elképzelhető, hogy az olasz elnök inkább az utódjára hagyná a szigorítást.” A szakértő emlékeztetett: 2011-ben elhamarkodottan emelt kamatot a jegybank, ami kirobbantotta az adósságválságot, és a jelenlegi helyzet hasonló lehet.

A gazdasági lassulás és a sérülékeny bankrendszer egy kamatemeléssel együtt garancia a válságra.

Pedig a bankok egyik fő finanszírozási problémáját is megoldaná a szigorítás. Az euróövezeti betéti kamat majdnem három éve mínusz 40 bázispont, ami súlyosan sérti a bankok profitabilitását. A TLTRO egyik célja, hogy a negatív kamatot ellensúlyozza. Ráadásul a program második szakaszában kiszórt hitelek visszafizetése jövő júniusban válik esedékessé, több tagállam bankrendszerében, különösen az olasz pénzintézeteknél pedig a törlesztéskor akut forráshiány léphet fel.

Mindezek ellenére valószínűtlen, hogy csütörtökön az EKB részleteket közöl a program folytatásáról. A Reuters és a Bloomberg felmérése szerint a kereskedők 90 százaléka úgy véli: nem kerül szóba a TLTRO. Virovácz szerint ugyanakkor reális esély van arra, hogy újraindítják a programot, miután nemcsak az olasz hitelintézeteknek van szükségük segítségre.

Az egész euróövezetre kiterjedő pénzügyi válságot indukálhat az olasz bankrendszer likviditáshiánya, de a német bankoknál is bőven akad probléma, elég, ha a Deutsche Bankra vagy a Commerzbankra gondolunk.

Az eszközvásárlási program befejezése mellett leginkább Németország kardoskodott, mondván, hogy a folyamat eszközárbuborékokat hoz létre a piacon.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható