Külső tényezők húzhatják vissza a térséget

A globális GDP-növekedés lassulása kétségtelenül negatív hatást gyakorol Közép- és Kelet-Európa exporttól jelentős mértékben függő gazdaságaira – olvasható az Erste Research Group jelentésében.

A bank elemzői hangsúlyozzák, hogy 2018 utolsó negyedévében a térség országaiban ettől függetlenül még erős növekedést regisztráltak, és az idei évet is jó eredményekkel kezdték. A kiskereskedelmi forgalom számos közép- és kelet-európai országban januárban erősödött, ahogy az ipari termelés is – kivéve Romániában, ahol ez utóbbi havi bázison 1,5 százalékkal csökkent.

A kereslet már tavaly is fontos szerepet játszott az erős GDP-növekedési eredmények elérésében a régióban, és miután a béremelkedés volumene várhatóan nem változik, ez idén is így maradhat – prognosztizálja az Erste. A bank szerint a hitelezés bővülése és az Európai Unió által finanszírozott beruházások is hozzájárulhatnak 2019-ben a gazdasági növekedéshez, ám mindez nem lesz elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a csökkenő külső kereslet okozta gyengébb exportteljesítményt.

Az Erste elemzői a közelmúltban rontottak többek között Horvátország és Szerbia idei GDP-növekedési kilátásain is – Zágráb esetében 2,3, Belgrád esetében pedig 3,3 százalékos eredményt várnak a 2018-ra becsült 2,8, illetve 4,3 százalékos bővüléshez képest. A bank számításai szerint az egész régiót tekintve 3,3 százalékra lassul majd a gazdasági növekedés, amely még mindig felülmúlja az euróövezeti bővülési ütemet.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható