Óriásit drágult a cigi és az alkohol tavalyhoz képest

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál – jelentette a KSH pénteken. A maginfláció 3,5 százalékra emelkedett februárban a januári 3,2 százalékról.

Januárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6,0, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk 0,5 százalékkal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4 százalékkal drágult.

A szolgáltatások ára 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifáé 1,4 százalékkal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagokért 0,9 százalékkal többet kellett fizetni.

A tavaly februári adatokhoz képest az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7 százalékkal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,0, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1 százalékkal. A járműüzemanyagokért 1,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Az év első két hónapjának összesített adati az előző évhez képest átlagosan 2,9 százalékkal nőttek.

A Világgazdaság elemzői konszenzusánál 0,2 százalékponttal lett magasabb, mintegy 3,1 százalék a februári fogyasztói árindex, így a 3 százalékos inflációs célt is meghaladta. Az adat megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásaival. A maginfláció 3,5 százalék volt, a januári, 0,4 százalékpontos ugrás után ismét jelentős mértékben, 0,3 százalékponttal emelkedett a mutató.

Az alapfolyamatokat megfogó indikátor gyors növekedése egyértelműen erősödő árnyomást jelez.

Az infláció 0,4 százalékpontos gyorsulásából a legnagyobb részt – nagyjából az emelkedés háromnegyedét – az élelmiszerek drágulása magyarázza – értékelte a KSH adatait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Elsősorban a zöldségek, gyümölcsök szezonális drágulása jelentett árfelhajtó tényezőt, de számos feldolgozott élelmiszer is jelentősen drágult. Emellett a chipsadó emelésének hatása is jól látható az érintett termékkörökben.

Szintén az árak emelkedésének irányába hatott az üzemanyagárak alakulása, ami önmagában 0,1 százalékponttal gyorsította az inflációt

– hangsúlyozta Virovácz Péter. A dohánytermékek közel 10 százalékos drágulásában a jövedéki adó emelése játssza a főszerepet. A szolgáltatások inflációja azonban nem gyorsult, sőt a 2,7 százalékos mutató minimális csökkenést jelent a januári adathoz képest. Az ING Bank vezető elemzője hozzáfűzte: az összes főbb mutató az inflációs cél felett tartózkodik, vagyis a Magyar Nemzeti Bank, amennyiben hitelesen kívánja képviselni az inflációs célkövetés rendszerét, 2011 után ismét a szigorítás útjára kell, hogy lépjen, az első intézkedések márciusban a deviza kamatcsere ügyletek állományának csökkentése és az egynapos betéti kamatláb emelése lehet.