Az álláskeresők szerint az elmúlt években nagyon elkényelmesedtek a pozíciókat meghirdető cégek. Annyira egy kaptafára húzzák fel a hirdetéseket, hogy a leendő munkavállaló nem tudja eldönteni, hogy a sarki közértbe vagy egy neves multihoz jelentkezik. Sokszor hiányos, nem elegendő vagy konkrét információt tartalmazó hirdetéseket adnak közre.
Nézzük, milyen napjainkban egy átlagos álláshirdetés:
A munkakeresők kommentjeiből az derül ki, hogy a fentebb felsorolt szempontok inkább az evidencia kategóriába sorolhatók, számukra ezek a pontok egyáltalán nem hívogató tényezők. Az álláskeresők konkrétumokat akarnak, ám ezeket egyre kevésbé kapják meg.
Mi is azt tapasztaljuk, hogy a hirdetések jelentős részében felfedezhetőek hasonlóságok és sokszor jellemzőek a visszatérő fordulatok. Azt viszont nem gondolom, hogy ez abból adódna, hogy a cégek elkényelmesedtek volna. A mai magyar, jelölt-vezérelt munkaerőpiaci helyzetben szinte valamennyi iparág minden szereplőjének kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtalálása
– mondta a VG.hu-nak Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője.
Az álláskeresők legnagyobb problémája, hogy nagyon sokszor hiányzik a vállalat neve a hirdetésből, ám Tüzes Imre hangsúlyozta, hogy a Professionnél szabályzat írja elő, hogy minden hirdetésben meg legyen jelölve a hirdető cég neve. A vállalat filozófiája szerint a pályázónak joga van tudni, hogy kit tisztel meg a bizalmával, amikor elküldi az anyagait egy állásra.
Annak, hogy egy vállalat anonim álláshirdetést tesz közre azonban több oka is lehet – mondja a Világgazdaságnak Istenes Viktória HR-tanácsadó, toborzási szakértő. De melyek a leggyakoribb okok?
Ennek ellenére Tüzes Imre úgy nyilatkozott, hogy egyre több munkáltató ismeri fel, hogy ha egyedi és tartalmas álláshirdetést osztanak meg, akkor az pozitívan különbözteti meg őket a versenytársaktól a jelöltekért folyó versenyben, és a nap végén több, illetve relevánsabb pályázó eléréséhez segíti hozzá őket.
A magyar társadalom újra és újra felteszi azt a kérdést, hogy Magyarországon miért nem nyilvánosak a sportolók bérei, miközben külföldön óriási terjedelmű újságcikkek jelennek meg arról, hogy egy adott sportág bajnokságában milyen fizetési ranglisták vannak. Pontosan ugyanez a helyzet a filmiparral is: dollárra, centre lebontva tudjuk, mennyit keresnek epizódonként a népszerű sorozatok szereplői, vagy mennyiért vállal el egy új filmet egy A-kategóriás mozisztár.
Nos, pontosan ez a helyzet hazánkban a fizetésekkel kapcsolatban is. Míg külföldön a legtöbb esetben alapvetőnek számít, hogy a hirdetés végén az elvárások mellett a fizetést is közlik, addig itthon ez a legtöbb esetben nincs így.
Magyarországon a fizetés tabutéma. Teljes szemléletváltásra lenne szükség ez ügyben, a bérek itthon nagyon bizalmas infók
– mondja Istenes Viktória. A szakember szerint számos helyen alá is kell írni egy titoktartási szerződést azzal kapcsolatban, hogy a munkavállaló nem beszélhet a fizetéséről.
A bérigény szó általában riasztóan hat az álláskeresőkre. Ha keveset mondanak, aláárazzák magukat, és csekély esélyük van az eredeti bér megszerzésére – hiszen ennyivel is megelégszenek. De ez csak biztonsági játék részükről, hogy mindenképpen eljussanak az állásinterjúig, ahol majd remélhetőleg lehet egyezkedni, ha szóba kerül a téma. Tüzes Imre nem feltétlenül ért egyet ezzel a jelenséggel: jelen munkaerőpiaci környezetben nem gondolja azt, hogy riasztó hatása lenne ennek a kérdésnek, hiszen
jobb, ha már az elején kiderül, hogy ebben a kérdésben azonos-e a munkaadó és a jelölt elképzelése.
Nyilván ez akkor professzionális, ha a munkaadó visszajelzést ad abban az esetben is, ha ez a szempont döntött a folyamatban – mondja.
Istenes Viktória osztja a Profession szakemberének nézeteit, az ő tapasztalatai alapján a cégek bérsávokban gondolkodnak, amelyektől nem térhetnek el, hiszen a legtöbb esetben nem a pályázók leendő főnöke találja ki, ki mennyit fog keresni, így az ő kezük is meg van kötve. Ha a pályázó aláárazza magát, de az interjún minden szempontból kielégítően szerepel, a vállalatok nem szoktak fukarkodni, nem a pályázó által megjelölt alacsonyabb bért adják meg, hanem az általuk megadható, előre kitűzött összeget. Ennek szellemében
az álláskeresőknek nem konkrét összeget, hanem ugyancsak bérsávot javasolt beírni a jelentkezésbe,
így mindkét fél rugalmasabban kezelheti a helyzetet, és jóval nagyobb az esély a közös megegyezésre.
Az álláskeresők általában magukban keresik a hibát egy esetleges sikertelen jelentkezés beadása, vagy kudarcba fulladó interjú után. A VG.hu által megkérdezett HR-tanácsadó szerint tévedés, hogy a rossz önéletrajz miatt buknak el a jelentkezők. Még csak nem is a nyelv vagy a megfelelő tapasztalat hiánya a fék.
A legtöbb esetben az interjú során tanúsított viselkedés szab gátat a sikernek, rengeteg pályázó viselkedik nyeglén, felkészületlen a cégből, ahova tartozni szeretne a későbbiek során, és bármilyen furcsa, sokszor azzal a pozícióval sincs tisztában, amelyre jelentkezett.
Arról nem is beszélve, hogy a tapasztalatok szerint sok pályázó külleme is kifogásolható, nem megfelelő öltözékben jelennek meg, ám sok szektorban olyan jellegű munkaerőhiány van, hogy még ettől is kénytelenek eltekinteni.
Az álláskeresők irányába megfogalmazott kritikák ellenére a vállalatok is sokszor szúrnak el dolgokat. „Munkaadói oldalon egy olyan elemet emelnék ki, amelyet az álláskeresők rendszeresen megfogalmaznak, mint üzenet a munkaadók felé. A pályázatokra való visszajelzésről van szó, még abban az esetben is, ha nem volt sikeres a pályázó.
Ha az álláskereső megtisztelt a bizalmával bennünket, akkor az a minimum, hogy a kiválasztás lépéseiről és annak eredményeiről informáljuk őt. A méréseink alapján ma a magyar álláskeresők 40 százaléka ezt a dolgot emeli ki, mint hiányosság a toborzási folyamatokban.
Fontos erre odafigyelni, hiszen miközben a cégek egyre nagyobb összegeket mozgósítanak, hogy felépítsék a vonzó munkaadói márkájukat, a másik oldalon egy ilyen apróságon múlik, hogy negatív színben tüntetik fel a brandet” – mondta Tüzes Imre.
S hogy mennyi időt vesz igénybe, amíg az állást-, illetve a munkavállalót kereső fél megtalálja saját maga számára az ideális partnert? A Profession adatai szerint
a szakmunkások és fizikai munkások tudnak a leggyorsabban elhelyezkedni, ez átlagosan 43 napot vesz igénybe náluk.
Őket követik a pályakezdők 58 nappal. A vezetők 80, a szakértők 81 nap alatt találnak munkát.
A munkáltatók más sorrendet tapasztalnak, ők a pályakezdő pozíciókat tudják a leggyorsabban betölteni – 35 nap alatt –, ezt követik a szakmunkások 45 nappal, a szakértők 65 nappal, egy vezetőt pedig átlagosan 77 nap után találnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.