Szinte mindenki veszít a konfliktusokon

A globális GDP 2,3 százaléka, nagyjából 2 ezermilliárd dollár függ a világkereskedelemtől, a világgazdaság ekkora szelete van veszélyben a kereskedelmi konfliktusok miatt – állítja a Bloomberg Economics tanulmánya. A bővülést több veszély is fenyegeti, legfőképp az amerikai–kínai kereskedelmi háború, de a protekcionista trendek és a Brexit is visszavetheti az árumozgást. A Bloomberg a becslést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó adatbázisa alapján állította össze, az adatbázis azonban kissé elavult: 2015-ös adatokat tartalmaz.

Az eredmények nagyságrendje azonban négy évvel később is helytálló.

Az összefonódott világban két ország kereskedelmi konfliktusa erős hatással van az egész környezetükre. Egy eladott mobiltelefon növeli a nemzeti összterméket abban az országban, ahol megvették, ahol darabokból összerakták, ahonnan a szoftver származik, ahonnan az egyes alkatrészeket beszállították, ahol a szállítmányozó honos, sőt még ott is, ahová az egyes munkavállalók a fizetésük egy részét hazautalták. Az összefonódások miatt a számok csak hozzávetőlegesek, de jól mutatják, milyen szerteágazó károkat okozhat a nemzetközi kereskedelem korlátozása.

A Bloomberg elemzése szerint a kereskedelmi háborún, a Brexiten és a gépjárműipari szabványokon Írország, az Egyesült Királyság és Málta veszíthet a legtöbbet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a felsoroltak közül az első két ország a Brexit miatt vezeti a ranglistát, rájuk a kínai–amerikai konfliktus nincs akkora kihatással.

Az Egyesült Államok becsült 1,5 százalékpontnyi kitettsége is jelentős az ország 3 százalék körüli GDP-bővülési pályáját tekintve.

A kínai gazdaság amúgy is lassul, a tavalyi 6,6 százalékos GDP-bővülés jelentős szeletét csípheti le a globális kereskedelem korlátozása. Az elmúlt hetekben nem volt érdemi előrelépés az amerikai–kínai konfliktus terén, a felek folyamatosan tárgyalnak, a sajtóhírek pedig csak arról szólnak, hogy jól haladnak az egyeztetések.

A teljes cikk a csütörtöki Világgazdaságban olvasható