A következő években is 4 százalék felett bővülhet a GDP

A kormány az uniós jogszabályoknak megfelelően elkészítette és április végéig benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2019-2023-as konvergenciaprogramot, amely a középtávú költségvetési terveket és makrogazdasági előrejelzéseket tartalmazza, azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek stabil és fenntartható növekedést, a versenyképesség javulását eredményezik és elősegítik Magyarország felzárkózását a vezető országokhoz – tette hozzá.

A gazdaságpolitikai intézkedések középpontjában továbbra is a családok támogatása, a gazdasági eredmények fenntartása és védelme áll

– hangsúlyozta Varga Mihály.

A miniszter az euró bevezetésével kapcsolatos terveket firtató kérdésre elmondta: a magyar gazdaság jó pályán halad, az államadósság arányának 60 százalék alatt sem kell lennie ahhoz, hogy az ország a bevezetés feltételeit teljesítse. Elvileg készen állnak arra, hogy ezt a lehetőséget mérlegeljék. A magyar gazdaságpolitikának azonban egyelőre nem szándéka, hogy olyan valutaövezethez csatlakozzon, amely jelenleg is átalakulás alatt áll, változnak a szabályai. A következő években szeretnék még a magyar gazdaság mutatóit javítani, és a helyzettől függővé tenni a csatlakozást – fejtette ki.

A konvergenciaprogram szerint a gazdaság a következő években is kiszámítható növekedési pályán marad, amihez stabil államháztartási folyamatok társulnak. A kormány célja, hogy a növekedés legalább 2 százalékponttal továbbra is az uniós átlag felett maradjon, mert csak akkor van reális esély a felzárkózásra – mondta.

Az infláció a következő öt évben a célértéknek megfelelően teljesül, 3 százalék körül lesz

– fogalmazott Varga Mihály.

Az adósságráta tovább mérséklődik, 2023 végére érdemben a GDP 60 százaléka alá csökken. Azzal számolnak, hogy már idén 70 százalék alá süllyed, majd 2022-ben 59,3 százalék, 2023-ban 55,9 százalék lesz.

A költségvetési hiány minden évben megfelelő távolságban lesz a 3 százalékos uniós referenciaértéktől, olyan pályán szeretnék tartani, amelyen a gazdaság növekedésével párhuzamosan csökkenő tendencia valósul meg, miközben a legfontosabb beruházások, az adósság- és adócsökkentések teljesülnek.

A gazdasági ciklus hatásaitól, és az egyszeri tételektől megtisztított úgynevezett strukturális egyenleg 2022-től túlteljesíti a középtávú költségvetési célkitűzést, ami mínusz 1 százalék, és a mostani programozási időszak végén nulla százalékos lesz. Mindezt arra alapozzák, hogy az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikai döntései révén kiegyensúlyozottabb lett a növekedés szerkezete, ennek eredményeként az államháztartás fenntarthatósága is erősödött. Az uniós összehasonlításban is kiemelkedő gazdasági teljesítmény lehetővé teszi, hogy az uniós átlaghoz való felzárkózási folyamat gyorsuljon – ismertette Varga Mihály.

A kilátásokat 2023-ig három tényező fogja meghatározni:

A Magyarországra érkező működőtőke beruházásokat jelentősen segítette a társasági adó 9 százalékra csökkentése, a kkv-k adó- és bürokratikus terheinek mérséklése és a kiszámítható üzleti környezet. Tavaly 98 projektről született pozitív döntés, ami azt jelenti, a következő időszakban 4,3 milliárd euró értékben kerül sor tőkebefektetésekre.

A munkát és a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése, további egyszerűsítése, az adóbeszedés hatékonyságának a növelése a következő években is a középpontban áll. Szeretnék elérni, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 2022 végére 11,5 százalék legyen.

Folytatódik a versenyképességi program is, amelynek megvalósításával évente 0,7 százalékponttal nagyobb gazdasági növekedés érhető el

– mondta Varga Mihály.

A kormány a foglalkoztatásban is lát még tartalékot. A 70 százalékos foglalkoztatási ráta a mobilitás támogatásával, a kisgyermekesek munkaerőpiaci visszatérésének segítésével, a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való átsegítésével növelhető. A konvergenciaprogramban megfogalmazott cél, hogy a 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta 3 százalék alá süllyedjen.

Az átlagkeresetek 2018-ban több mint 10 százalékkal emelkedtek, az idei év első hónapjainak adatai is azt mutatják, hogy a bérkonvergencia egyre gyorsuló ütemben megvalósul – hangsúlyozta Varga Mihály.

Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2013-ban dinamikus növekedési pályára állt, 2013-2018 között 20,6 százalék volt a kumulált gazdasági növekedés, miközben az unió átlagos növekedése 11 százalék, Németországé pedig 10,1 százalék volt. A 25,5 százalékos beruházási rátával pedig Magyarország a második az európai mezőnyben.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy készül a jövő évi adócsomag, várhatóan május 29-én nyújtják be. Továbbra is 15 százalékos szja-kulccsal számolnak.