Költségvetés 2020: kiderült, hogy ki mennyi pénzre számíthat

Vannak területek, amelyek jól járnának, ha elfogadná az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, de vannak olyanok is, akik kevesebb pénzre számíthatnának. A VG.hu most megmutatja, hogy a fontosabb területeken milyen összegekből gazdálkodhatnának jövőre.

Kevesebb pénzhez jut a szaktárca

A Pénzügyminisztérium (PM) büdzséje jövőre 577,55 milliárd forintra csökken az idei 793,9 milliárd forintról, a tárca tervezett saját bevétele pedig az idei 58,99 milliárdról 57,87 milliárd forintra mérséklődik a parlament honlapján kedden közzétett, a 2020. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint. E szerint a pénzügyi tárca működési kiadásainak fedezésére az idei 682,2 milliárd forinttal szemben 470,2 milliárd forintot fordíthat, amiből a bevétellel fedezett összeg 29,04 milliárd forint, míg idén 45,74 milliárd forint.

A PM jövőre 1,48 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat az idei 1,55 milliárd forint után és az idei 54,7 millió forintos bevétellel szemben 358 millió forint bevétellel.

A hazai beruházások kiadási oldalára 105,84 milliárd, bevételi oldalára 28,47 milliárd forintot terveztek a Pénzügyminisztérium fejezetben, míg tavaly ez 110,15 milliárd, illetve 13,2 milliárd forint volt.

Magának a Pénzügyminisztériumnak 1,08 milliárd forint működési bevételt irányoztak elő az idei 7,54 milliárd forint után, a személyi juttatásokra az idei 10,53 milliárd után 13,03 milliárd forintot terveztek, a dologi kiadásokra pedig 2,36 milliárdot az idei 2,23 milliárd forint után.

A PM költségvetésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövő évi működési bevételi előirányzata az ideihez hasonlóan 4,89 milliárd forint, felhalmozási bevétele is hasonló nagyságrendű, 244,9 millió forint. A jövő évi büdzsében a NAV személyi juttatásaira 117,23 milliárd forintot szánnak, dologi kiadásaira 49,01 milliárd forintot terveztek be, míg idén 117,17 milliárd, illetve 56,72 milliárd forintot.

A NAV beruházásaira az idei 11,46 milliárd forint után 8,55 milliárd forintot, a felújításokra az ideivel megegyezően 1,54 milliárd forintot szánnak.

A Magyar Államkincstár (MÁK) működési bevételeire az idei 26,18 milliárd forintnál kevesebbet, 14,6 milliárd forintot állítottak be. A kincstár személyi juttatásaira szánt összeg az idei 27,09 milliárd forintról 35,78 milliárd forintra nőtt, míg dologi kiadásokra az idei 26,96 milliárd forinttal szemben 13,96 milliárd forint jut.

A tárca büdzséjében szerepel az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is, ennek személyi juttatásai 1,66 (idén 1,06) milliárd forintra rúgnak, teljes működési bevétele 2,37 (idén 1,18) milliárd forintot tesz ki, dologi kiadásait 858,7 (idén 527) millió forintra tervezték.

Ennyire számíthatnak a babavárók

A babaváró támogatásra több mint húszmilliárd forintot, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására pedig tízmilliárd forintot szán a kormány jövőre. A büdzsében új elemként jelenik meg az idén július elsejétől igényelhető nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, amelyre tízmilliárd forintot szánnak és a babaváró támogatás, amelynek banki költségtérítésére majdnem négymilliárd forintot, a tartozások – két vagy három gyerek születése esetén érvényesíthető – elengedésére 2,2 milliárd forintot, a kamattámogatásokra pedig több mint 20 milliárd forintot fordítanak.

Szintén új elem a hazai bölcsődefejlesztési program, amelyre ötmilliárd forintot fordítanak, valamint a nem állami fenntartású bölcsődék fejlesztésére szánt 1,5 milliárd forintos támogatás.

A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2020-ban is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz. Szintén ugyanannyi jut családpolitikai programokra, amelyekre majdnem hárommilliárd forintot szánnak, és családpolitikai célú pályázatokra, amelyekre 65 millió forintot fordítanak.

A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 80 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint,

emelkedik viszont a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása, az idei 100 millió forintról 280 millió forintra.

A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre 800 millió forinttal kevesebb, mintegy kétmilliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig több mint 500 millió forinttal kevesebbet 1,2 milliárd forintot irányoztak elő.

Ennyit szánnak egészségügyre

A benyújtott költségvetési javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2681,4 milliárd forint, szemben az idei 2442 milliárddal. Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 932 milliárd forint jut az idei 911,3 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre lényegesen többet szánnak; jövőre 3,7 milliárd forint jut erre a célra, szemben az idei 1,7 milliárddal.

A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra ugyanannyit szán jövőre is az állam, 139,5 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka csökkent, jövőre erre ötmilliárdot szánnak, szemben az idei 10,4 milliárddal.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 125 milliárd, szemben az idei 106,5 milliárddal.

Gyógyszertámogatásra jövőre több forrást irányoz elő a költségvetés, 301,2 milliárd forintot, szemben az idei 280,6 milliárddal. A gyógyszertámogatási céltartalékot is megemelnék, a jövő évi előirányzat 91,7 milliárd, míg az idei 81,7 milliárd forint. Az egyéb gyógyászati segédeszköz támogatása is emelkedik az ideihez képest, az előirányzat 64,6 milliárd forint, a 2019-es 61,1 milliárd forint volt.

Bevételi oldalon a szociális hozzájárulási adó E-Alapot megillető részéből és munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 755,7 milliárddal számolnak, szemben az idei 750,4 milliárddal, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék soron 1079 milliárd bevétel áll )idén ez 984,9 milliárd).

A szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből 28,1 milliárd forint a bevételi előirányzat, szemben az idei 23,7 milliárddal. Népegészségügyi termékadóból (chipsadó) nagyjából 20 milliárd forint többletet vár az állam, a jövő évi előirányzat 77,6 milliárd.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek beruházásaira a felhalmozási kiadás előirányzata 5,6 milliárd, szemben az idei 8,09 milliárd forinttal, míg fejlesztésre 1,2 milliárd forint a jövő évi előirányzat, ami megközelítőleg megegyezik az ideivel.

Az Egészséges Budapest Programra jövőre valamivel több mint 35 milliárd forintot szán a költségvetés a tervezet szerint.

Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására nagyságrendileg ugyanannyi forrást szánnak, mint idén: 4,1 milliárd forintot. Mentésre az előirányzat 43,3 milliárd, szemben az idei 42,9 milliárddal.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2,4 milliárd forint, szemben az idei 2,2 milliárddal.

Az ideihez hasonló összeget költenek a sportra

Továbbra is fontos feladatnak tartja a kormány a sport és a szabadidős tevékenységek támogatását, amelyre a jövő évi költségvetési javaslatban nagyságrendileg azonos összeget szán, mint az ideiben. A 2020-as költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a jövő évi előirányzat a sportra és szabadidős tevékenységekre a központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai szerint 228 milliárd forint.

A javaslatban a legnagyobb tételt a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása jelenti 22,2 milliárd forinttal.

Versenysportra 9,8 milliárd, a Kemény Ferenc sportlétesítményfejlesztési programra 9,6 milliárd, az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá az MLSZ feladatainak támogatására 9 milliárd forint áll rendelkezésre.

Nagyobb tétel a költségvetésben a Hungaroring Sport Zrt. (14,7 milliárd forint) fejlesztése, valamint a sportakadémiák támogatása (9,8 milliárd).

A Bozsik Stadion fejlesztésére 4,1 milliárd, a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és üzemeltetésének támogatására 3,3 milliárd, a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására pedig 3,1 milliárd jut.

Az utánpótlás-nevelési feladatokat 2,3 milliárd, a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását 2,4 milliárd, a Nemzeti Korcsolyázó Központ fejlesztését 1 milliárd forinttal segíti a büdzsé.

Nő az egyházi alapintézmények és közgyűjtemények támogatása

Tovább nő az egyházi alapintézmények működésére, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére fordítható összeg jövőre a költségvetési javaslat szerint. Míg 2019-ben 10,5 milliárd forintot fordítanak erre a célra, 2020-ra 13,5 milliárdot terveznek.

A parlament honlapjára kedd délután felkerült költségvetési javaslat szerint nő a rendszerváltás után vissza nem adott egyházi ingatlanok utáni járadék is jövőre: az idei 18,7 milliárdról 19,3 milliárd forintra.

Hárommilliárd forintot szán a kormány jövőre az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps programra, 300 milliót kap a Hungary Helps Ügynökség feladatainak ellátására. Továbbá 920 millió forintot szánnak az üldözött keresztényeket segítő ösztöndíjprogramra.

Az ideivel szinte azonos összeg, 3,1 milliárd forint jut jövőre az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására, és szintén ugyanannyit, 3,6 milliárd forintot szánnak a hittanoktatás támogatására.

A Karitatív Tanács tagjai az általuk koordinált feladatok elvégzésére valamivel több mint egymilliárd forintot kapnak, míg idén 18 millió forintból gazdálkodhattak.

Az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordítható összeg – a működési és felhalmozási kiadást összeadva – 3,89 milliárd forint.

Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására 810 millió forint jut.

Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre is 2,6 milliárd forintot szánnak, és változatlan összeg, 420 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítők jövedelempótlékára is.

A vallási közösségek támogatására 81 millió forintot fordítanak.

5,8 milliárd jut a pártoknak

Jövőre mintegy 5,78 milliárd forintot biztosít a központi büdzsé a pártok és alapítványaik gazdálkodására a kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján. A parlamenti pártok közül az előző évhez hasonlóan

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 24,6 millió forintot kaphat a büdzséből.

A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 1,47 milliárd forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 360 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 212 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány (Momentum) 74 millió, a Savköpő Menyét Alapítvány (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) pedig 41 millió forinthoz juthat.