A globális autóipari termelés belassul idén

Az elmúlt nyolc évben a globális autóipar kilábalt a korábbi válságból, az ágazatot szerény, de egészséges növekedés jellemezte. Ugyanakkor figyelembe véve a jelenlegi globális gazdasági trendeket, 2019-ben lassuló növekedésre, 1,9 százalékos bővülésre számíthat az iparág az Euler Hermes Hitelbiztosító legfrissebb ágazati elemzése szerint, amelyben a szektor középtávú kilátásait, illetve lehetséges kockázatait vizsgálta. Az adatok elemzéséből kiderül:

a globális gépjárműpiac növekedéséhez leginkább az ázsiai országok járulnak hozzá. Kína az értékesítések enyhe visszaesésének ellenére is folyamatosan növekszik.

Jelenleg a világ legnagyobb autópiacaként az új eladások 29 százaléka Kínában történik, második helyen USA, harmadik helyen Japán, negyedik helyen a továbbra is dinamikusan növekvő indiai piac áll, Németország pedig az ötödik helyen szerepel az értékesítési világranglistán.

Az elemzés szerint tényként kezelhető, hogy

a dízelnek a jelenleg érvényben levő környezetvédelmi előírások miatt egyre korlátozottabb a jövőképe. 2019 áprilisában döntött az Európai Parlament miszerint 2030-ra a 2021-es évi szinthez mérten 37,5 százalékkal kell csökkenteni az új gépkocsik széndioxid kibocsájtását.

Az autógyártók és beszállítók új technológiai trendjeinél ez a norma egyértelműen meghatározó lesz. Emellett a cégek gazdálkodását is szigorúan érinteni fogja ez a változás, hiszen előzetes felmérések szerint az előállítási költségek kb. 7 százalékkal fognak nőni – ami még az autóiparban is komoly profitmarzs-veszteséggel járhat. Az extra költségek a fogyasztási oldalon is meg fognak jelenni és egyértelműen mérsékeltebb járműeladást fog eredményezni.

Becslések szerint 2020-ig 9 százalékos, 2025-ig pedig 18 százalékos visszaesés várható Európában. Ezzel párhuzamosan 2020-ig 2,6 százalékos áremelkedést prognesztizálnak az Euler Hermes elemzői.

Elemzők kiemelték, hogy az elektromos autók tekintetében környezetvédelmi szempontból az akkumulátor okozza a legtöbb fejtörést, hiszen mind az akkumulátor előállítása, mind a használt akkumulátorok elhelyezése komoly környezeti problémát jelent. A jövőben az elektromos töltés mindenütt fizetőssé válik (a folyamat már Magyarországon is elkezdődött). A világpiacon egyre több szó esik a hidrogénhajtásról – hívják fel a figyelmet az elemzők. Ennek terjedését elsősorban az akadályozza, hogy a hidrogén szállítása még nem megoldott.

De a műanyag-probléma is egyre jelentősebbé válhat, hiszen az acélipar volatilitása az autóipari beszállítók körében a felhasznált műanyag alkatrészek mennyiségi növekedéséhez vezethet.

Bár Németország a 2009-es rekordnövekedést a 2018-as 3 százalékos bővüléssel sem tudta túlszárnyalni, továbbra is Európa legnagyobb autópiacának számít. Ugyanakkor 2019-ben legfeljebb 1 százalékos további növekedést prognosztizálnak az Euler Hermes elemzői, vagyis a német piac is lelassul. A második helyen álló Franciaországnak minden esélye megvan rá, hogy 2 százalékos növekedéssel újra elérje a 10 évvel ezelőtti történelmi csúcsát. Az olasz piacon 2018-ban és 2019-ben is legalább 1 százalékos csökkenés várható, vagyis továbbra is sokkal kevesebb új autó értékesítésére számíthatnak, mint 2007-ben, annak ellenére is, hogy 2013 és 2017 között Olaszországban négy éven át erős, összesen 11 százalékot meghaladó fellendülés volt tapasztalható.

Ebben a mezőnyben nagy kivételt jelent az Egyesült Királyság, ahol a dízeladóztatás, a levegőminőségre vonatkozó tervek, a fogyasztói vásárlóerő csökkenése és a Brexittel járó bizonytalanságok mind negatívan befolyásolják az új autók értékesítését.

Az idei 6 százalékos visszaesés után jövőre 3 százalékkal csökkenhet a szigetországi piac teljesítménye.

Magyarországon 2018-ban 460 ezer gépjárművet gyártottak, ami hozzávetőlegesen 4 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képes. Ugyanakkor a 2019-es első negyedév meglepően pozitívan startolt, hiszen januárban 4,8 százalékos, februárban 10 százalékos, míg márciusban 12,8 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest, ami – figyelembe véve az Audi-sztrájkot – meglepően jó eredmény.

Az elemzés szerint a kiváló eredmény elsősorban a kompakt kategóriájú személygépkocsik magyar autógyártáson belüli magas arányával magyarázható. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a magyar autógyártás 92 százaléka exportra irányul és gyakorlatilag minden három, Magyarországon előállított autóból kettő a német gazdasághoz kötődik.