Szatmáry Kristóf: az a cél, hogy ne kelljen többé földúton közlekedni Budapesten

Tegnap a XXII. kerületben új aszfaltburkolatot avattak a Fenyőtoboz utcában. A helyiek nyilván örülnek, de miért fontos mindez a főváros szempontjából?

Azért, mert ez az első olyan budai szakasz, amely a Budapesti útépítési program keretében újult meg és kapott az eddigi földréteg helyett a mai kornak megfelelő aszfaltfelületet. A pesti oldalon már a múlt héten átadtuk az első ilyen utat a XVI. kerületben.

Miről szól tulajdonképpen a Budapesti útépítési program?

Ez a projekt a Fidesz budapesti választmányának kezdeményezésére született meg, és harcolt ki hozzá támogatást a kormányzattól. Szerintem ez a maga nemében unikális. A probléma 2006 óta előttünk volt, az akkor megválasztott kerületi polgármestereink súlyos örökséget kaptak a nyakukba a földutakkal. Az ősbűn valamikor az 1950-es évekre datálható, amikor a kommunista vezetés szimpla térképátrajzolással létrehozta a nagy Budapestet, azzal nem törődve, hogy teljesen falusias területeket csaptak hozzá a városhoz. Ezek infrastrukturális fejlesztése egészen a rendszerváltozás utánig fel se merült. Így fordulhat elő, hogy ma a XVI., a XVII. kerület, de Újpest, Csepel, Óbuda és Budafok is szenved a földutak létezésétől. Arról nem is beszélve, hogy a belsőbb kerületekben sem ismeretlen ez a helyzet, és Kőbányán vagy a XIV., de még a XI. kerületben is előfordul, hogy földútba botlunk. Meglepő lehet, hogy Újbudán a nyár folyamán csaknem tucatnyi utcát fognak leaszfaltozni, több mint egymilliárd forintból.

Milyen előzmények vezettek a program startjáig?

A kérdést 2016-ban vetettük fel, 2017 őszén már kormányzati döntés volt arról, hogy elinduljon a projekt. Engem, mint a problémával napi szinten találkozó országgyűlési képviselőt, 2018 májusában kértek fel, hogy fogjam össze a folyamatokat. Tavaly júniusban az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetést, amelyben 10 milliárd forintot különítettek el a feladatra. Novemberben kiírtuk a vonatkozó pályázatokat, decemberben pedig már eredményt is hirdettünk. Vagyis nagyjából két és fél év alatt, maximális transzparencia mellett eljutottunk a tervezéstől a megvalósításig.

Mi fér bele a kerületek útfejlesztési pályázatába? Csak kifejezetten földutakra hívható le pénz?

Ennek tisztázása fontos része volt a felhívásnak. Meg kellett állapítani ugyanis, hogy mi számít földútnak. Nagyon nem mennék bele a részletekbe, de az azért dilemma, hogy a mindenféle engedélyek híján, papírvékony vastagságban kiöntött, alépítmény nélküli aszfaltréteg, amely egyedül arra jó, hogy egy-két évig kezelje a sár meg a szálló por okozta bosszúságot, rendezett útszakasznak tekinthető-e. Arra jutottunk, nem az a mérvadó, hogy milyen anyag képezi az adott utca felületét, hanem az, hogy szabályosan, a szükséges engedélyek birtokában épüljön meg. Összességében tehát nemcsak formájukban, hanem jogilag is szeretnénk tisztázni a viszonyokat. Emiatt bővült a figyelembe vehető utak listája.

A teljes interjú a Világgazdaság pénteki számában olvasható