A cafeteria szűkítése kihathatott a bérdinamikára

A nem bérként adózó egyes meghatározott juttatások utáni adóbevételek 65 százalékkal, míg a kedvezményes béren kívüli juttatások – a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) – utáni adóbevételek 22 százalékkal csökkentek az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. Mivel a béren kívüli juttatások adózása változott – az adóalapszorzót eltörölték –, az ebben a kategóriában kapott nettó jövedelem valójában csak 9 százalékkal csökkent az első negyedévben. Az új szabályozásra adott vállalati reakciókat nagyfokú bizonytalanság övezi. Az MNB jelentése hangsúlyozta: a felmérések szerint a munkáltatók többsége a hosszabb távú motivációs hatásuk miatt az adózási feltételek átalakítása ellenére nem szüntette meg a béren kívüli juttatásokat.

A cafeteria-rendszer idei szűkítése – ha a kieső cafeteriajuttatásokat a vállalatok bérként fizették ki – statisztikai szempontból hatással lehetett az erőteljes év eleji bérdinamikára – írják a jegybank közgazdászai. A cafeteria utáni adóbevételek csökkenése mellett a döntően béren kívüli juttatásokat tartalmazó egyéb munkajövedelmek első negyedéves visszaesése is arra utal, hogy a vállalatok az idei évben visszafogták a béren kívüli juttatásokat.

A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves intézményi adatai szerint az egyéb munkajövedelmek aránya 0,8 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A béren kívüli juttatások csökkentése nyomán kieső munkajövedelmet a vállalatok bizonyos mértékben béremelésekkel kompenzálhatták a feszes munkaerőpiaci környezetben, ami az év eleji béremelésekben realizálódott. Az MNB becslése szerint a cafeteriarendszert érintő adminisztratív intézkedés 1 százalékponttal járul hozzá a versenyszféra 2019-es bérdinamikájához. A cafeteriarendszer átalakítása a versenyszféra átlagos munkaerőköltségét 0,4 százalékponttal emeli. Két hatás játszik ebben szerepet:

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja