„Húsadó” bevezetését sürgetik a német állatvédők

A húsipari termékek árának emelését sürgetik Németországban állatvédők, a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra a német sajtó szerdai beszámolói szerint.

A klímaváltozás elleni küzdelem részeként tervezett szén-dioxid-kibocsátási adó mintájára egy „húsadó” bevezetése is szükséges – nyilatkozott Thomas Schröder, az állatvédelmi szervezetek országos szövetségének (Deutscher Tierschutzbund) elnöke.

A többletbevételt állatjóléti fejlesztésekre, például istállók átépítésére lehetne fordítani. Az adó egy kilogramm húsra, egy liter tejre vagy egy doboz tojásra vetítve „csupán néhány cent” (10-20 forint) kiadást jelentene a fogyasztóknak – mondta Thomas Schröder.

A kormánypártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – és az ellenzéki Zöldek szakpolitikusai szerint érdemes megfontolni a javaslatot.

A társadalom által fenntarthatóként elfogadott haszonállat-tartás kiépítése eurómilliárdokba kerül, és ezeket a fejlesztéseket a gazdálkodók nem tudják saját zsebből kifizetni. Ezért az új adónemről szóló elképzelés „konstruktív” – húzta alá Albert Stegemann, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának agrárpolitikai szóvivője.

Az SPD és a Zöldek szerint viszont az állatjólét biztosítására nem új adót kell bevezetni, hanem az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásából kell kivezetni a hústermékek kedvezményes kulcsát. Megmagyarázhatatlan, hogy miért 7 százalék a hús áfája, amikor a zabtej után 19 százalékos áfát kell fizetni – húzta alá Friedrich Ostendorff, a Zöldek frakciójának vezető mezőgazdasági szakpolitikusa.

A Die Welt című lap összeállítása szerint a Bundestag többi pártja elutasítja az adóterhek növelését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) például azért, mert a magasabb árakat a hátrányos helyzetű embereknek is meg kellene fizetniük, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig azért, mert a hazai termék „mesterséges drágítása” csak az olcsóbb importáru felé terelné a fogyasztókat, ami nem a németországi, hanem a kevésbé szigorú külföldi állatjóléti szabályozás érvényesülését szolgálná.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közölt adatai szerint a németországi állatfeldolgozó üzemekben az idei első fél évben 29,4 millió sertést, szarvasmarhát, bárányt, kecskét és lovat vágtak le. A baromfival együtt 3,9 millió tonna húst állítottak elő, ami 2,6 százalékkal – 102 700 tonnával – kevesebb az egy évvel korábbinál.