Elégtelen lehet az EKB lazítócsomagja

Halogatás, a minimális elvárások teljesítése, a már leszerepelt fegyverek újratöltése – így gondolkodik a legtöbb elemző az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön meghirdetett lazítócsomagjáról, amelytől többet vártak a befektetők. Az euró dollárral szembeni keresztárfolyama péntekre már a 1,11-os szint fölé erősödött. Az eurókötvények hozamai is ralizni kezdtek: a tízéves német hozam 15 bázispontot emelkedett pénteken. A részvénypiacokon különösen a bankpapírokat zsákolták: a Deutsche Bank jegyzése 2, a Commerzbanké 6 százalékos pluszban zárt.

A piaci reakció magáért beszél, a kereskedők eddig halmozták a kötvényeket, most pedig szabadulnak tőlük, az EKB úgyis rengeteget felvásárol – mondta lapunknak Pálffy Gergely. A Raiffeisen Bank elemzője osztja a többségi véleményt: a csomag elégtelen ahhoz, hogy a jegybank fő céljait teljesítse. „Az EKB fokozná a hitelezés bővülését, de csak a betéti kamat csökkent, az inflációs várakozásokat az intézkedések nem fogják javítani, az euróárfolyam pedig még erősödik is a csomag hatására.” Az elemző hozzátette: annyiban azért van ok az optimizmusra, hogy a világgazdasági helyzet sokkal rosszabb már nem lehet.

Ha túljutunk a globális mélyponton, akkor a csütörtöki csomag elégségesnek bizonyulhat, feltéve, ha addig az euróövezeti feldolgozóipar szenvedése nem gyűrűzik be a szolgáltatószektorba.

Mario Draghi igyekszik önbizalmat sugározni, de ez a piacra nem lesz nagy hatással – vélte Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szakértője hangsúlyozta: a csomag egyes elemeit a többszintű betétikamat-rendszer kivételével már bevetették korábban is, és akkor is haszontalanok voltak. „A jegybankelnök nem akarta túlságosan megkötni utódja, Christine Lagarde kezét, erre utalhat az eszközvásárlási program alacsony, 20 milliárd eurós keretösszege.”

Az, hogy az EKB a későbbiekben akár tovább lazíthat, nem hoz megnyugvást – emelték ki a Commerzbank elemzői. Az eszközvásárlási program nyílt végű, pedig korábban a jegybank mindig meghatározott egy végdátumot, ez a kommunikációs váltás okozhatta az euró erősödését – vélték a szakértők. Hozzátették: azzal, hogy Draghi minden korábbinál hangsúlyosabban követelte az euróövezeti tagállamok fiskális támogatását, azt az üzenetet küldte a piacnak, hogy az EKB fegyvertára kimerült.

Az ING Bank elemzője, Antoine Bouvet a CNBC-nek adott interjúban a minimumelvárások teljesítésének értékelte a csomagot. „Jövőre 1 százalékos az inflációs várakozás, ez szinte semmi. Nem látható semmilyen inflációs nyomás az előrejelzési horizonton, és ferdítés, hogy a jegybank gyorsuló árindexről beszél, amikor két év múlva is csak 1,5 százalékot várnak.” A szakértő szerint a havi 20 milliárdos keretösszeg egyértelmű csalódás, ahogyan az is, hogy Draghi a kamatszintek további csökkentésére utalt.

A Société Générale elemzői is elégtelennek érzik az intézkedéseket, de Lagarde helyzetét is kényelmetlennek találják.

Draghi fokozta a nyomást a tagállamokon, így belekényszerítette Lagarde-ot, hogy folyamatosan pénzügyminiszterekkel tárgyaljon. A piac előtt viszont csak egy kérdés lebeg: vajon működhet a költségvetési támogatás?

A Bloomberg megszólaltatta Robert Holzmannt, az osztrák jegybank kormányzóját, aki jegybankártól szokatlan módon kétségeinek adott hangot. „Nagy kérdés, mennyire lesz hatásos egy újbóli monetáris lazítás.” Úgy vélte, a csomag szűkíti Lagarde mozgásterét.

A szakértők tehát összességében egyetértettek, hogy a program vélhetően elégtelen lesz ahhoz, hogy az infláció magára találjon, és az euróövezet visszatérjen a fenntartható fejlődéshez. Akkor lehet hatásos, ha a tagállamok az EKB-val egyeztetve költségvetési eszközökkel támogatják a monetáris politikát, illetve ha a nemzetközi feszültségek enyhülnek, és a külső környezet magára talál.