Egyre többen találják meg a helyüket a munkaerőpiacon

A foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 49 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 29 ezerrel csökkent idén július és szeptember között az egy évvel korábbi adatokhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett.

A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel, 2 millió 439 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 3 ezer főn stagnált, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,1 százalékra változott.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 295 ezer, a foglalkoztatási ráta 29,2 volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel, 3 millió 450 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 698 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt, de a legjelentősebben, 2,2 százalékponttal, 72,1 százalékra Pest régióban növekedett az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,7 százalék.

Munkanélküliség: javítottak a nők

A KSH által vizsgált időszakban a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt.

A nők esetében a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. A munkanélküliek közel negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,9 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 6,6 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliség stagnált, vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Budapesten volt, ahol a ráta értéke 1,4 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.

Elemző: már csak a képzetlenek maradtak szabadon

Láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. „Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság” – reagált a KSH adataira Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Az ok e jelenség mögött – a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett –, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai piacon.

Horváth András szerint szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából. „A foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása” – fűzte hozzá az elemző.

Az atipikus foglalkoztatásban van a jövő

„Régóta jó mutatókat produkál a munkaerőpiac, de ma már egyre kisebb a tér a javulásra a munkanélküliségi ráta esetében vagy a foglalkoztatottak számát tekintve” – írta kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A munkaerő-tartalékot alkotók száma csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék egyenetlenül oszlik el az országban a KSH-adatok szerint:

a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 fő, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16 fő.

Emellett az is nehezíti a helyzetet, hogy viszonylag sokan vannak, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség, hogy a munkaerőpiac jobban ki tudja szolgálni az igényeket. „Fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát ösztönözni” – közölte a szakértő.