Magyarországon is gondot jelent a fiatalkori munkanélküliség

A munkaerő-felmérés adatai szerint a 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma az idei második negyedévben – az előző negyedévi 4 millió 497 ezerről – 4 millió 511 ezerre emelkedett. Az év első félévében így átlagosan 4 millió 504 ezren minősültek foglalkoztatottnak, 49 ezer fővel, 1,1 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában – áll a KSH munkaerőpiaci folyamatokról szóló statisztikai tükrében. A létszámbővülés az előző évek azonos időszakára jellemzőnél kisebb mértékű volt, de továbbra is a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése mellett következett be. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 86 ezerrel dolgoztak többen, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A kiadványból az is kiderül, hogy a foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében az előző év azonos időszakához képest a legtöbb régióban alig változott. Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, mindkét régióban 73,5 százalékos foglalkoztatási rátával. Jóllehet a mutató értéke Dél-Dunántúlon növekedett a legjelentősebben, 2,0 százalékponttal, 65,5 százalékra, a régió a foglalkoztatottság tekintetében továbbra is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőnek minősült.

A területi különbségek némileg enyhültek, a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb helyzetű régiók rátái közötti különbség azonban továbbra is jelentős, 8,0 százalékpontos. Még markánsabb az eltérés a megyék helyzetét tekintve: a foglalkoztatási ráta Vas megyében volt a legmagasabb (74,0 százalék) és Somogy megyében a legalacsonyabb (62,3 százalék).

A hazai foglalkoztatási ráta egyre növekvő mértékben haladja meg az uniós átlagot, a rendelkezésre álló adatok alapján idén az első negyedévben a 15–64 évesekre számított 69,9 százalékos magyar foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal magasabb volt az EU 28 tagállamának átlagánál. Munkanélküliség tekintetében szintén jól teljesített Magyarország: az idei első negyedévben nálunk csak Csehország, Németország és Málta teljesített jobban.

A kiadvány szerint a fiatalkori munkanélküliség azonban itthon is problémát jelent: a 15–24 évesek rátája 11,2 százalékos, ami 3,5 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál.

A KSH kiadványában arra is kitér, hogy az idei első fél évben 359 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében. Ez az érték 10,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az első negyedévi, 11,0 százalékos emelkedést követően, a második negyedévben némileg lassult a bérkiáramlás (10,3 százalékos volt az átlagos növekedés). A dinamikus emelkedéshez többek között hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 8,0 százalékos emelése, a kormánytisztviselők bérreformja, valamint a közfoglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése.

A versenyszféra legalább 5 fős vállalkozásainál teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (az itt alkalmazott néhány ezer közfoglalkoztatottal együtt számolva) 374 600 forint volt, ami egy év alatt 11,3 százalékos növekedést jelentett. A költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset a versenyszférára jellemzőtől elmaradva 7,6 százalékkal, 326 900 forintra emelkedett.

A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga az évközi munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 82 ezer forintnak felelt meg, ami az összetétel-változás hatásának köszönhetően az egy évvel korábbinál 0,6 százalékkal volt alacsonyabb.

A kedvezmények nélkül számított nettó kereset a bruttóval azonos ütemben, azaz 10,6 százalékkal nőtt idén január és június között az előző év azonos időszakihoz képest, összege 239 ezer forintot tett ki. A fogyasztói árak adott időszaki, 3,5 százalékos emelkedése mellett a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 6,9 százalékkal nőtt.