A magyar gazdaság és a munkaerőpiac is nagyban függ a német ipar teljesítményétől, ezért a tavaszi tendenciák és irányvonalak leginkább aszerint alakulnak majd, hogy mik lesznek a német gyártók és vállalatok különböző elvárásai – közölte a Világgazdasággal Ficza János, a Workania kommunikációs munkatársa.
A Brexit is hatással lehet az európai gazdaságra, és ez már az előző év második felében megmutatkozott: több hazai vállalatnál csökkentették a termelést vagy elbocsátásokat jelentettek be.
Ennek következtében hirtelen megugrott a fiatal munkanélküliek száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 15–24 éves munkanélküliek száma egy év alatt, a negyedik negyedévre 40 ezerre nőtt.
A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint tavaly decemberben 38 600 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az álláskeresők 8,2 százaléka, valamivel több, mint 19 ezren pályakezdők voltak.
A munkaerőpiacon kettős dinamika érzékelhető idén – mondta Barathi Tamás, a Colibri HR Solutions tulajdonosa. Hozzátette: egyrészt vannak olyan területek és vállalatok, amelyekre nem, vagy csak kevéssé hatnak a válság előszeleként fellépő, az óvatosságot előtérbe helyező intézkedések.
Ilyen szektorok a szolgáltató központok (SSC-k, BSC-k), a pénzügyi szektor, a különféle tanácsadói cégek (bank, biztosítás, adó), a kereskedelem és az IT-cégek, továbbá az éppen betelepülő, zömében termelővállalatok, amelyek az aktuális bővülési vagy növekedési célok miatt folyamatos toborzási kihívásokkal fognak szembesülni az idei évben.
Másrészt az óvatossági intézkedéseket bevezető termelőcégeknél – főként az autóipari beszállítóknál – a folyamatos növekedést vagy a fluktuációból eredő munkaerőhiány pótlását felváltja a létszámstop. A vállalatok célja a legjobb munkaerő megtartása és a minőségi munkavégzés elősegítése lesz. Ebből fakadóan megtartást segítő célzattal szervezet-, belsőkommunikáció- és hatékonyságfejlesztésekre lesz szükség.
Az idén inkább stagnálás várható a béreknél.
Nem szezonális dologról van szó, hanem ismétlődő trendekről, főleg a kékgalléros munkaerőt igénylő pozíciókban kevésbé prognosztizálható betervezett bértárgyalás – mondta Csaposs Noémi, a Select Humánerőforrás Kft. ügyvezető igazgatója. Szakemberek szerint a munkáltatói oldal kezdi behozni a hosszú éveken keresztül húzódó lemaradását a bérek tekintetében, persze a munkavállalók igénye a munkaadó által kínált bérnél 10-20 százalékkal magasabb.
Egyes szektorokban azonban folytatódnak az elmúlt években megkezdett bérfejlesztési törekvések. Azok a vállalatok tudnak majd nyertesként kikerülni, amelyek a nettó béremelés mellett teljesíteni tudják a munkavállalók számára fontos, alapvető követeléseket, segítik az új dolgozók integrációját, a folyamatos képzéseket, valamint megnő a munkabéren kívüli juttatások és a közösségek szerepe – mondta Barathi Tamás, és hozzátette, fókuszba kerülhet az alulról kiemelt középvezetők képzése is.
Ma a legnagyobb munkaerőhiány a gyártás és a termelés, az építőipar, a különböző szakmunkák, a szezonális vendéglátóipar, az egészségügy, valamint a kiskereskedelem területén látható
– hangsúlyozta Ficza János. A legnehezebb helyzetben a műszaki cikkek gyártásával, forgalmazásával és szervizelésével foglalkozó cégek lehetnek. Egyetlen mentőöv számukra az lehet, ha átképezik a más területről érkező munkavállalókat.
A globálissá nőtt versenyhelyzet miatt a vállalatok gyakran nem tudják megfizetni a magasabb béreket a magyar munkaerőpiacon – tette hozzá Csaposs Noémi. Fontos, hogy a munkavállalók is reálisan lássák a piaci környezetüket, piacképes tudás megszerzésére törekedjenek, és a megfelelő kompetenciák birtokában jobb esélyeket teremthessenek maguknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.