Világszerte nagy a bizalmatlanság a kapitalizmussal szemben

Világszerte széleskörű a bizalmatlanság a kapitalista berendezkedéssel szemben – ezt mutatja egy vasárnap közzétett, 34 ezer ember bevonásával végzett közvélemény-kutatás – írja a Wall Street Journal.

– ezek miatt aggódnak leginkább az emberek.

A tanulmányt az Edelman közvélemény-kutató cég publikálta, amely immár 20. éve vizsgálja a nagy intézményekbe – kormányzat, vállalatok, média, egyház, vezetők – vetett közbizalmat a világ 27 országában, valamint Hongkongban.

A jövőbeli foglalkoztatási kilátások, a gazdagok és a középosztály közötti bérszakadék, továbbá a korrupció miatt sokan megkérdőjelezik a kapitalizmus és a demokrácia rendszerét

– áll a tanulmányban.

„A félelmek háttérbe szorították a reményeket” – mondta Richard Edelman, a cég vezérigazgatója.

Még az olyan erős gazdaságokban is, amelyek látszólag közel állnak a teljes foglalkoztatáshoz, az intézményekbe vetett bizalom összeomlik. Ez annak jele, hogy sokan úgy érzik, háttérbe szorították őket

– tette hozzá Edelman, aki az idei eredményeket úgy jellemezte, mint „a nagy bizalmi paradoxont”.

Globálisan a válaszadók 56 százaléka mondta, hogy a kapitalizmus – jelenlegi formájában – többet árt, mint használ. Az Egyesült Államokban ez az arány valamivel alacsonyabb volt (47 százalék), míg több más fejlett gazdaságban a kapitalizmus iránti bizalmatlanság magasabb volt – az Egyesült Királyságban 53, míg Franciaországban 69 százalék.

A megkérdezettek kevesebb mint 20 százaléka mondta azt, hogy elégedett azzal, ahogyan a rendszer működik.

A legtöbb ember borúsan látja jövőjét. Nem gondolják úgy, hogy az elkövetkező 5 évben előrébb léphetnek életükben. Ez a szemlélet főként az olyan fejlett gazdaságokra jellemző, mint az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, vagy éppen Hongkong.

A feltörekvő piacoknál, mint például India, Szaúd-Arábia, vagy Mexikó, pozitívabbak az emberek, de a bizalom még ezekben az országban is romlott.

Ami a fenyegető környezeti és társadalmi kihívásokat illeti, a válaszadók 92 százaléka mondta azt, hogy a vállalatvezetők kötelesek felszólalni olyan kérdésekben, mint a technológiai újítások, valamint a környezetvédelem. Háromnegyedük szerint pedig a cégvezetőknek a környezetkímélő változásokat gerjesztő folyamatok élére kell állniuk, nemcsak a kormányzati beavatkozásra várni és arra reagálni.

Néhány vezérigazgató lépésekre szánta el magát. Lawrence Fink, a BlackRock vagyonkezelő vezérigazgatója olyan témákban szólalt fel, mint a lassú bérnövekedés, vagy az automatizáció miatt csökkenő munkahelyek. A múlt hónapban széles körben közzétett levélben arról ír, hogy a BlackRock szigorúbb álláspontot fog képviselni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget a környezeti kockázatok visszaszorítása, illetve az éghajlatváltozás által okozott befektetési kihívások kezelése érdekében.

Egy nappal később a Microsoft bejelentette, hogy 2030-ig több szenet vonnak ki a levegőből, mint amit a cég tevékenységei produkálnak.

A fenyegető recesszió, a képzés hiánya, illetve az automatizáció rohamos fejlődése miatt az emberek 83 százaléka aggódik azért, hogy munkanélkülivé válik.

A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy túl gyorsan változik a technológiai, amit a kormányzat nem szabályoz elég hatékonyan.

A kutatásban részvevők több mint 60 százaléka bízik a hagyományos médiában. Azonban egyre kevesebben hiszik el, amit olvasnak, vagy hallanak, különösképpen igaz ez a közösségi médiára.

A megkérdezettek kevesebb mint fele bízik a vallási vezetőkben, a kormányukban vagy a nagyon gazdagokban, ehelyett inkább a tudósokba és a saját közösségükbe vetik bizalmukat.

Az emberek bíznak a szakértőkben és a magukhoz hasonló emberekben

– mondta Edelman. Hozzátette:

a következő évtized legfontosabb kérdései a fenntarthatóság, a jövedelmi egyenlőtlenség, illetve az átképzés lesz.

Egyes vállalatok annyira tartanak a közvélemény bizalmának elvesztésétől, hogy fő bizalmi tisztviselőket neveztek ki a probléma kezelésére.

A válaszadók közel háromnegyede állítja, hogy hisz abban, hogy egy vállalat egyszerre tudja növeli a profitját és javítani a közösséget, ahol működik.

A kutatás szerint az emberek azt mondják a cégeknek, hogy „nem várjuk, hogy non-profit vállalatként viselkedj. Rendben van, ha pénzt keresel, ha mellette jó a munkakörnyezet”.