Hatalmasat nőtt a magyar bankszektor

Az MNB által felügyelt 13 bankcsoportból, 11 egyedi hitelintézetből és prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő 2 pénzügyi vállalkozásból, valamint 8 fióktelepből álló hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya 2019 negyedik negyedévében 3,2 százalékkal 49.780 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 18,2 százalékkal magasabb – közölte szerdán a honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A tárgynegyedévi növekedés döntő mértékben egy külföldi akvizíciónak volt köszönhető.

Az akvizíciók, az utolsó negyedévinél valamivel kisebb arányban ugyan, de az egész éves növekedésben is nagy szerepet játszottak: hat külföldi hitelintézet adatai ebben a naptári évben jelentek meg először egy magyarországi székhelyű bankcsoport konszolidált adataiban – írja közleményében az MNB. Ezzel a belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése 2019 során tovább nőtt, 55,4-ről 59,5 százalékra, amihez minimális mértékben az is hozzájárult, hogy a negyedik negyedévben egy külföldi tulajdonú egyedi bank pénzügyi vállalkozássá alakult, így adatai év végén már nem a hitelintézeti, hanem a pénzügyi vállalkozási szektor összesített adatai között szerepelnek.

Október végén tizenkét szövetkezeti hitelintézet beolvadt az integráció új kereskedelmi bankjába. Ez a változás a konszolidált adatokat nem érinti, az összesített egyedi eredmény tételek viszont korrigálásra kerültek az első tíz havi adataikkal. A tárgynegyedévben tovább folytatódott a bankszektor koncentrációja, az 5 legnagyobb bank eszközállományon belüli részesedése a 2018. végi 61,6-ról 66,1 százalékra nőtt. A 9 nagy hitelintézet a teljes eszközállomány 82,3 százalékát birtokolta, a 8 közepes pedig a 13,0 százalékát – olvasható az MNB honlapján.

Csökkent az eszközarányos jövedelmezőség

A nettó eredmény 93,1 százalékát a kilenc nagy méretű hitelintézet érte el, vagyis a kis- és közepes méretű hitelintézetek a teljes eszközállomány 17,7 százalékának birtokában a nettó eredmény 6,9 százalékát érték el.

A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) 2019-ben 13,1 százalék volt, ami némileg alacsonyabb az előző évi 13,4 százaléknál.

Az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) is minimálisan csökkent 2019-ben, 1,4 százalékos értéke alacsonyabb az előző évi 1,5 százaléknál, mivel az eszközállomány növekedése meghaladta az eredmény dinamikáját.

A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 64,7 százalék, ami az előző évi 63,7 százalékhoz képest némileg kedvezőtlenebb. A nagy méretű hitelintézetek csoportjának mindhárom átlagos mutatója szignifikánsan jobb a kis- és közepes méretűekénél – tette hozzá jelentésében a jegybank.

Bővült a hitelezés dinamikája

A hitelállomány 22,2 százalékos dinamikája 2019-ben a teljes eszközállomány 18,2 százalékos növekedésénél magasabb volt, így részesedése 60,4 százalékról 62,5 százalékra emelkedett az eszközállományon belül. A teljes eszközállomány 7666 milliárd forinttal, 49 780 milliárd forintra nőtt az év során, a hitelállomány 5661 milliárd forinttal 31 110 milliárd forintra, míg a második legnagyobb súlyú eszköztípus, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 6,5 százalékkal, 11 108 milliárd forintra emelkedett, amivel a tárgyidőszak végén 22,3 százalékkal részesedett az eszközállományból.

A hitelállományon belül a külföldi kihelyezések részaránya a múlt év során 37,6 százalékról 40,0 százalékra emelkedett. A belföldi hitelállomány 17,8 százalékkal, 3171 milliárd forinttal nőtt, a külföldi, elsősorban akvizíciók hatásaként, 30,1 százalékkal 3228 milliárd forinttal emelkedett. A tárgyidőszak végén 13 967 milliárd forintot kitevő külföldi állomány 91,4 százaléka európai székhelyű partnerekhez került.

A forrásállományból 80,1 százalékkal részesedő betétállomány a tárgyidőszakban a teljes eszközállománnyal megegyező ütemben, 18,2 százalékkal emelkedett, 39 871 milliárd forintra, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya pedig 12,4 százalékkal, 2309 milliárd forintra, elsősorban a legnagyobb bankcsoport járulékos tőkebevonása nyomán.

A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forrásállományon belüli részesedése a tárgyidőszak végén 4,6 százalékos, a saját tőkéé 10,9 százalékos, ami a szerényebb, 15,5 százalékos dinamikájának köszönhetően némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 11,2 százaléknál.