Rugalmas és egyben stabil is a magyar költségvetés

Masszív költségvetési tartalékok állnak a kormány rendelkezésére a veszélyhelyzet kezelésére. Az Állami Számvevőszék évek óta felhívja a figyelmet a költségvetési tartalékolás fontosságára, és a koronavírus-járvány kapcsán kiderült: rendkívüli jelentősége van, hogy mekkora a költségvetés rugalmassága és milyen a kormány költségvetési mozgástere – olvasható az Állami Számvevőszék oldalán.

A másik kulcsterület a GDP-arányos államadósság, amely

a 80 százalék feletti értékről mintegy 65 százalékra csökken 2020-ra.

Kiemelendő a devizában fennálló államadósság drasztikus mérséklése, ami szintén jelentősen csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Az Állami Számvevőszék a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelve folyamatosan nyomon követi a költségvetési folyamatokat. Az ÁSZ minden évben elvégzi a költségvetés végrehajtásának, a zárszámadásnak ellenőrzését, illetve minden évben elvégzi a központi költségvetésről szóló törvénytervezet véleményezését.

Ezen túl az ÁSZ elemzésekkel támogatja az Országgyűlést, illetve a Költségvetési Tanács munkáját, amelynek

a költségvetési törvény zárószavazása előtt véleményt kell mondania a stabilitási törvényben meghatározott államadósság-szabály teljesüléséről.

Domokos László, az ÁSZ elnöke – szintén törvényi előírásnak megfelelve – a költségvetésről szóló parlamenti vita kezdetén expozéban ismerteti az Állami Számvevőszék véleményét. Ezekben az elmúlt években hangsúlyosan szólt a költségvetési tartalékolásról, illetve a GDP-arányos államadósság szisztematikus csökkentéséről.

A 2020-as költségvetés volt 1990. óta a 30. éves költségvetési törvényjavaslat, amelyről az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve véleményt mondott. Ahogy az ÁSZ elnöke fogalmazott: „mindebből jól látszik, hogy az Állami Számvevőszék egyik alapfeladatáról van szó.

Domokos László expozéjában tavaly június 19-én arról beszélt: „a gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények, például a pénzpiaci negatív hatások kezelését, valamint kivédését teszi lehetővé. Lényegében e technika alkalmazása a költségvetési gazdálkodás rugalmasságát képes javítani.„ Az Állami Számvevőszék elnöke kitért arra is: „a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a saját maga költségvetési tartalékolásán túl a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét ösztönző, a motivációt erősítő lépéseket tegyen.”

Az ÁSZ tavaly több elemzéssel is támogatta a 2020-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalkotását, illetve parlamenti zárószavazását. A 2018-as költségvetési folyamatokkal kapcsolatban az ÁSZ aláhúzta, hogy tavaly rendkívül kedvezőek voltak a gazdasági eredmények, amelyek 2019 első félévében is folytatódtak – világított rá az ÁSZ július közepén publikált elemzésében. Mindezeken túl az ÁSZ a Költségvetési Tanács részére júniusban, illetve júliusban is készített szempontokat a 2020-as költségvetés zárószavazását megelőző döntéséhez. Októberben az ÁSZ a 2018-as zárszámadás parlamenti elfogadását a tavalyi év makrogazdasági összefüggéseit értékelő elemzésével is támogatta.

Az államadósság-csökkentés fenntarthatóságról készített elemzést az ÁSZ 2019 áprilisában, amelyben felhívta a figyelmet az Alaptörvényben előírt adósságcsökkentést veszélyeztető kockázatokra.

Május elején hozta nyilvánosságra az ÁSZ a bruttó külső adósság és az államadósság finanszírozásának kapcsolatáról szóló elemzését.

Az államadósság szisztematikus csökkentése is meghatározó

Egy válságos időszakban – a rendelkezésre álló tartalékok mellett – annak is különösen nagy jelentősége van, hogy egy ország mennyire van eladósodva. A 2007-2008-ban kibontakozó gazdasági válság erre Magyarország esetében is élesen rávilágított. 2010-ben és 2011-ben 80 százalék fölötti GDP-arányos államadóssága volt hazánknak.

2012-ben, azt követően, hogy az Alaptörvénybe emelték az adósság folyamatos csökkentésének kötelezettségét, még abban az évben mérséklődött az államadósság, mindezt annak ellenére, hogy a GDP csökkent. 2016-ig tartott az a tendencia, hogy éves szinten 0,5 százalékponttal csökkent, 2017-re aztán jelentősebb 2,5 százalékpontos mérséklődés következett – 4-5 százalék közötti GDP-bővülés mellett.

2019-ben a 2018-as év végi 70,8 százalék után egyúttal 11 év után először fordul elő, hogy a mutató 70 százalék alá került. Vagyis

az elmúlt években felgyorsult a GDP arányos államadósság csökkenése.

Az ÁSZ elemzései is rámutattak arra, hogy az államadósság-csökkentésben különösen nagy jelentősége volt a devizában fennálló államadósság mérséklésének.

Hazánk gazdaságának GDP-arányos devizaadóssága 2009-ben volt a csúcson, a GDP 130 százaléka felett alakult, azonban az elmúlt egy évtizedben megfeleződött, 2018-ban már csak 56 százalék volt,

2020-ra pedig 20 százalék alá csökkent.

Az államháztartás GDP arányos devizaadóssága akkor csökkent jelentősen, amikor 2016-ban visszafizetésre került az EU-IMF hitel utolsó részlete. Mindez szintén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy egy válságban kevésbé legyen sérülékeny, illetve kiszolgáltatott a magyar költségvetés.