Majdnem tizedével nőtt az átlagkereset januárban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 375 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 300 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A keresetek emelkedésének üteme tavaly április óta először volt egyszámjegyű.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 249 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 256 900 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 9,2, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban dolgozók vihették haza a legmagasabb fizetéset, a bruttó átlagkereset ebben az ágazatban 678 900 forint volt, a legalacsonyabb bért a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók kapták, 252 100 forintot. A teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 409 600 forint volt a bruttó átlagkereset, míg a nők esetében ez 340 800 forintot ért el. Eszerint a férfiak bére 8,7, a nőké 9,5 százalékos növekedést produkált egy év alatt. A 25 év alattiak bruttó átlagkereset 281 900, a 25–54 éveseké 390 100, míg az 54 év felettieké 361 400 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 5,3, 9,2, illetve 7,7 százalék volt az előző év azonos időszakához képest. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset 357 800 forintra becsülhető, amely 10,3 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben. A reálkereset 4,3 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,7 százalékos növekedése mellett.

A járvány is éreztetni fogja hatását

A koronavírus-járvány hatásai a következő hónapokban érződni fognak a keresetek alakulásában is – közölte Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A tárca szerint a kormány gazdaságvédelmi intézkedései (szociális hozzájárulási adó és a KIVA csökkentése, a kisvállalati adók optimalizálása, adóelőleg-feltöltés eltörlése stb.) hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez. Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson – reagált a tárca.