Februárban 4,2 százalékra mérséklődhetett az éves alapon mért infláció a januári 4,7 százalékról a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, ez azonos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisával. A tényadatot kedden teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A maginfláció és az adószűrt mutató is megegyezhet az előző havi 4, illetve 3,7 százalékos értékkel, ami az árnyomás kitartó erejét jelzi.
A monetáris tanács változatlanul hagyja a kamatokat a márciusi ülésén, amit a nagy jegybankok lazító intézkedései támogatnak
– mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. Korábban várható volt a kiszorítandó likviditás mérséklése, ez azonban elmaradhat az utóbbi hetek eseményei miatt. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője kijelentette: a szigorítás a devizakamatcsere-ügyletek állományának csökkenésével megkezdődött, és a bankközi kamatok emelkedésében csapódott le.
A nagy jegybankok lazítása arra késztetheti az MNB-t, hogy ne tegyen további lépéseket, ez a fogyasztói árindex és a forintárfolyam szempontjából is kockázatos lenne.
Az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek, és a monetáris politika szigorítását indokolnák. Regős Gábor szerint a drágulás februári üteme kiemelten fontos lesz a monetáris tanácsnak, mert ha számottevően eltér a prognózistól, akkor befolyásolhatja a döntéshozatalt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője aláhúzta: a maginfláció alapesetben 4 százalék fölé emelkedne, de mivel a koronavírus-járvány miatt több központi bank lazított, nem biztos, hogy márciusban szükség lesz szigorításra.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.