Világviszonylatban Svédországban, Belgiumban és Dániában vannak a legjobb nyugdíjrendszerek.
VG
2020.05.28, 11:58
Megosztom a cikket
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert – olvasható az Allianz közleményében.
Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben.
A nyugdíjrendszerek nagy részének olyan problémákkal kell majd megküzdenie mint a magas költségvetési hiány, valamint a fenntarthatóság és a megfelelőség egyensúlytalansága
Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít.
Fotó: Shutterstock
Az Allianz közzétette Globális Nyugdíjjelentésének első kiadását, amelyben saját fejlesztésű nyugdíjmutatójával, az Allianz Nyugdíjmutatóval (angolul: Allianz Pension Indicator – a továbbiakban: API) méri fel a világ nyugdíjrendszereit. A mutató egyszerű logikán alapul: az elemzést a demográfiai és fiskális előfeltételekkel kezdi, majd két meghatározó dimenzió, a fenntarthatóság és a megfelelőség mentén folytatja a nyugdíjrendszerek vizsgálatát.
Az API három pilléren alapul tehát és összességében 30 paramétert vesz figyelembe.
Ezeket 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli, ahol az 1 számít a legjobb értéknek. Az összes súlyozott részösszeg összeadásával az API az elemzett 70 ország mindegyikének 1 és 7 közötti értékelést ad, amivel átfogó képet nyújt az egyes országok nyugdíjrendszeréről.
Az Allianz vezető közgazdásza, Ludovic Subran szerint egyéb szakpolitikai problémák – főként az éghajlatváltozás és napjainkban a COVID-19 elleni küzdelem – miatt háttérbe szorultak a demográfiai és nyugdíjkérdések.
A demográfiai változások drámai mértékét az eltartott idősek arányának globális növekedése mutatja a legjobban:
ez az arány 2050-ig óriási, 77 százalékos növekedést követően 25 százalékra növekszik majd,
ami gyorsabb ütemű emelkedésnek számít, mint az 1950 óta eltelt 70 év bármely pontján tapasztaltak.
Ez az arányszám számos feltörekvő gazdaságban kétszeresére nő majd a következő három évtizedben. Ez azt jelenti, hogy ez a folyamat feleannyi idő alatt zajlik le, mint Európában és Észak-Amerikában.
Fotó: Vémi Zoltán / VG
A legszembetűnőbb példa Kína, ahol ez az arány 17 százalékról 44 százalékra növekszik majd. Az iparosodott országokban azonban ennek az arányszámnak az abszolút értéke a legaggályosabb,
hiszen ez Nyugat-Európában például az 51 százalékot is eléri.
A tőkefinanszírozású nyugdíjmegoldásokra azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a tartósan alacsony kamatkörnyezetben.
A COVID-19 pandémia a hozamok további csökkentésével tovább erősítette ezt a trendet.
„Az alacsony hozamkörnyezet a nyugdíjalapokat és az életbiztosítókat egyaránt alternatív eszközosztályok felmérésére kényszerítette” – magyarázta Cameron Jovanovic, az Allianz SE globális nyugdíjügyi részlegének vezetője.
„Ezen alternatívakényszer hatására a nyugdíjkifizetők realizálhatják az illikviditási prémiumot, amely jól illeszkedik a portfóliójuk időtartamához. A megtérülés hajszolása helyett további stratégia lehet a kockázatcsökkentés, mivel a nyugdíjalapok és biztosítók úgynevezett longevity swap csereügyletekkel, a nyugdíjkockázat áthárításával és kreatív viszontbiztosítási konstrukciókkal igyekeznek optimalizálni kitettségüket.”
Svédország, Belgium, és Dánia a dobogón
Az API három pillérének pontszámait kombinálva megkapjuk az átfogó eredményt:
világviszonylatban Svédországban, Belgiumban és Dániában vannak a legjobb nyugdíjrendszerek.
Magyarország viszont a 45. helyen van.
Fotó: Vémi Zoltán
A térség több országához hasonlóan
Magyarország számára is kihívást jelent a gyorsan öregedő népesség: 2050-re az eltartott időskorúak aránya közel 50 százalékra emelkedik majd.
Ennek fényében nem meglepő az inkább gyengének nevezhető 4,6-os fenntarthatósági pontszám.
A gyenge pontot a nyugdíjkorhatár jelenti: a tervezett enyhe emelés nincsen arányban a várható élettartam előrejelzett növekedésével.
Stabilabb lehetne a rendszer, ha a nyugdíjszámítási képletben lenne demográfiai tényező, és ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség. A magyar nyugdíjrendszer megfelelősége (3,2) azonban jobb a globális átlagnál, ami az első pillérben figyelembe vett nagyarányú lefedettségnek és magas juttatásaránynak köszönhető.
A rendszerek még jobbá tehetők olyan eszközökkel, mint a lakossági megtakarítások és a korosodó lakosság igényeihez igazodó munkaerőpiaci intézkedések. A küszöbön álló demográfiai változások fényében Magyarország nem engedheti meg magának a nyugdíjreform elodázását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
