Az EBRD az utóbbi években növelte a térségnek nyújtott finanszírozást, olyannyira, hogy
a bank támogatta régiók közül egy főre számolva a Nyugat-Balkán kapja a legnagyobb összeget.
Ezt még tovább emelné az EBRD, és ugyanerre lehet számítani az Európai Unió részéről is azon az új gazdasági csomagon keresztül, amelynek részleteit a második félévben dolgozzák ki. A földrajzilag közelebbi beszállítókat kereső cégek már a járvány előtt megjelentek a térségben, és ez az érdeklődés akkor fordul termőre, ha a régió kormányai együttműködést tanusítanak egymással és az Európai Unióval, folytatják a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, és az áruk számára könnyebben átjárhatóvá teszik a határokat – mondta az igazgató.
A térség belső integrációját célzó „mini-Schengen” együttműködést megtörte a járvány, és hogy közel vannak a választások Észak-Macedóniában és Szerbiában, de a folyamat folytatódhat, és az EU-csatlakozás tárgyalásainak előrehaladása is biztonságot nyújthat a térségben megjelenő európai cégeknek.
Újra megerősödhet a textilipar és a fafeldolgozóipar, újabb befektetések érkezhetnek az autóiparba, és a régióban új szektorként megtelepedhetnek az elektronikai alkatrészeket gyártó vállalatok.
Lehetőségeket lát az EBRD a közösségi közlekedési eszközök gyártásában is. Európai érdek, hogy bővüljenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások is a kontinensen – mondta Hargitai Zsuzsanna. A magyar cégek többek közt az infrastruktúra fejlesztésében, például a víz-, szennyvíz- és hulladékkezelő projektekben játszhatnánk szerepet.
A teljes interjú a Világgazdaság keddi számában olvasható
(Címlapkép: Ohrid, Észak-Macedónia – Fotó: Enrico Bottino/REDA&CO/Universal Images Group via Getty Images)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.