Az MNB csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén; a kamatfolyosó nem változott. A Monetáris Tanácsának rendelete június 24-én lép hatályba.

A kamatvágást a vártnál lassabb gazdasági növekedéssel indokolta a testület; a jegybank legfrissebb Inflációs jelentésében továbbra is gazdasági növekedést, de a korábbi 2,0-3,0 százalékkal szemben már csak 0,3-2,0 százalék közötti GDP-bővülést vár idén.

A döntés nyomán gyengült a forint

Az euró árfolyama több mint 1 forinttal, 350 forintra ugrott fel a döntés kihirdetése után. Délután két óra előtt egy perccel, a döntés közzététele előtt még 348,71 forinton jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon.

Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésről kiadott indoklásában. Kifejtették, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.

A makrogazdasági adatokat 2020-ban jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése – írták.

Elemzők nem ezt várták

Elemzők kedden nem vártak változást a fő monetáris eszközökben, de úgy vélték, az Inflációs jelentés – amelynek főbb számait kedden délután, a teljes jelentést pedig csütörtökön publikálja az MNB – iránymutatást adhat a monetáris politika következő lépéseiről.

Váratlannak nevezték a monetáris tanács keddi kamatcsökkentését az elemzők, akik úgy vélik, a döntést a környező országok jegybankjainak elmúlt időszakban tett kamatcsökkentő lépései is motiválhatták.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte azt is, hogy a kamatdöntés mindenképpen szimbolikusnak tekinthető, hiszen ha csak a piaci hozamok csökkentése lett volna a cél, azt az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel is megtehette volna. Hozzátette, hogy a kamatdöntést az MNB várakozásainál gyengébb gazdasági növekedés indokolhatta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepetést jelent a kamatcsökkentés, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank. Szerinte a mostani döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.