Megindult az elbocsátások második hulláma

Változatlanul a vártnál több, 1,48 millió új munkanélküli-segély iránti kérelmet nyújtottak be a múlt héten az Egyesült Államokban; elemzők 1,35–1,38 millióra számítottak.

Az adat még mindig sokkolóan magas, bár tapasztalható némi javulás az előző heti 1,54 millióhoz képest, és 767 ezerrel, 19,52 millióra csökkent a tartósan munkanélküliek száma is. Szakértők szerint a gazdaság újranyitása után gyorsabbnak kellett volna lennie a javulásnak, ez valószínűleg azért maradt el, mert megkezdődött az elbocsátások második hulláma.

Bár folyamatos a munkaerő-felvétel, szinte ugyanolyan számban bocsátanak el embereket, és még évekre lehet szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiac magához térjen.

Vannak vállalatok, amelyek próbálták megtartani a munkaerőt, várták, mi történik majd a nyitás után. Nincs azonban nagy kereslet, a forgalom és a profit is elmarad a várttól, ezért úgy döntenek, hogy még sincs szükségük annyi alkalmazottra, mint korábban

– mondta a Reutersnak Gus Faucher, a pittsburghi PNC Financial vezető közgazdásza.

A feldolgozóipartól a közlekedésig, a kiskereskedelemtől a vendéglátásig minden szektornak alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez, és folyamatosak az elbocsátások az állami hivataloknál és a helyi önkormányzatoknál is, amelyek költségvetését megcsapolta a járvány elleni harc.

A fertőzés terjedése pedig lassulás helyett egyre gyorsul, szerdán rekordszámú, 45 557 megerősített esetet jelentettek.

A Moody’s Analytics legfrissebb elemzése szerint a kongresszusnak újabb több százmilliárd dolláros segélycsomagot kellene megszavaznia a szövetségi államok és a helyi önkormányzatok számára, amelyek eddig a republikánusok ellenállása miatt nem kaptak elegendő pénzt.

Ellenkező esetben további négymillió munkahely veszhet el. Számításaik szerint alapesetben 500 milliárd dollár elég lehet, és ezt esetleg meg lehetne fejelni 120 milliárd dollárral, hogy átsegítse az államokat és önkormányzatokat a jövő héten induló 2021-es pénzügyi éven.

Ha a kongresszus nem lép, az borzalmas gazdasági következményekkel jár majd, nemcsak a munkanélküliséget növeli, hanem 3 százalékponttal csökkenti a GDP-t is, amely egyébként a harmadik becslés szerint csak az első negyedévben 5 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest.

A szövetségi államoknak még központi segítség mellett is nagymértékben vissza kell vágniuk a kiadásaikat, Georgiában például 11 százalékos csökkentésre készülnek, Marylandben egymilliárd dolláros lyukat kell betömni a költségvetésben.

Aggasztja a piacot Biden előretörése

Rekordmélységbe süllyedt Donald Trump támogatottsága: a Reuters és az Ipsos közös felmérése szerint 58 százaléknak nem tetszik, ahogy az elnök a koronavírus-járványt kezeli, csupán 37 százalékuk helyesli a döntéseit. Egyre nő a különbség Trump és a várható demokrata elnökjelölt között: Joe Biden országos szinten a szavazatok 50, Trump pedig 36 százalékára számíthat – derült ki a New York Times és a Siena College közvélemény-kutatásából. Sok Wall Street-i elemző szerint Biden előretörése hozzájárul a tőzsde jelenlegi volatilitásához is, novemberi győzelme ugyanis nem tenne jót a részvénypiacoknak, különösen, ha a demokraták megerősítik a többségüket a képviselőházban, és visszaszerzik mellette a szenátust is. Ebben az esetben nagy gazdasági változások lesznek. Nem csoda, hogy az RBC Capital Markets befektetési bank ügyfeleinek 73 százaléka leginkább az elnökválasztás miatt aggódik, és 60 százalékuk szerint Biden elnöksége rászabadítaná a medvét a tőzsdére.