Ötödével estek vissza a hazai közbeszerzések

A járványhelyzet miatt a közbeszerzési eljárások értéke mintegy ötödével csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Közbeszerzési Hatóság (KH), amely az idei év első félévére vonatkozó gyorsjelentést adott ki a magyar közbeszerzési piac legfontosabb mutatóit összegezve. A hatóság szerint lényeges megállapítás továbbá, hogy

az elmúlt évek trendjét folytatva tovább nőtt a kkv-k térnyerése a közbeszerzési szegmensben.

A jelentés szerint az eljárásokban folytatott verseny erősödött, ezzel együtt a korrupciós kockázat csökkent, míg a közbeszerzések átláthatósága továbbra is közel százszázalékos.

2020 első hat hónapjában összesen 3746 darab közbeszerzést folytattak le hazánkban, összesen 1346 milliárd forint értékben.

A koronavírus járvány gazdasági aktivitásra kifejtett negatív hatása jól látható, hiszen az eljárások száma körülbelül a negyedével, az értéke mintegy az ötödével csökkent 2019 első félévével összehasonlítva.

A közbeszerzési eljárások tárgy szerinti megoszlását vizsgálva a gyorsjelentés rámutat, hogy a legnagyobb arányban (37,5 százalék) építési beruházások valósultak meg, összesen 756.6 milliárd forint értékben, ezeket követték az árubeszerzések (35,2 százalékos arányban és 281,4 milliárd forint értékben), a legkisebb arányban (27,3 százalék) pedig szolgáltatás-megrendelések valósultak meg, összesen 308,4 milliárd forint értékben.

A közbeszerzések 85 százalékát kkv-k viszik

Évről-évre erősödik a magyar kis- és középvállalkozások szerepvállalása a közbeszerzések terén: az idei év első félévében az eljárások 85%-ában vett részt nyertesként kkv, míg az eljárások értékét tekintve minden közbeszerzésben elnyert 100 forintból 68 forint került kis- és közepes magyar cégekhez. A tendencia egyértelmű erősödést mutat, hiszen 2018 és 2019 azonos időszakában a kkv-k által elnyert közbeszerzések értéke a teljes volumen 55,4 százalékát, illetve 62,8 százalékát tette ki.

Tovább erősödött a verseny, ezáltal a közpénzfelhasználás hatékonysága

Évek óta csökkenő tendenciát mutat az ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az összes közbeszerzésen belül, ami azt jelzi, hogy az ajánlatkérők még nagyobb arányban versenyeztetnek a piaci szereplők között. Nagy eredmény, hogy ezzel Magyarország az Európai Unió tagállamai között az élvonalban van, hiszen itthon nagyon alacsony, 6 százalékos a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az uniós eljárásrendben, ennél jobb arányt – 4 százalékot – pedig többek között olyan országok tudnak felmutatni, mint például Dánia, Litvánia és Németország.

Egy másik fontos mutató, nevezetesen az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma is azt jelzi, hogy egészséges verseny jellemzi a közbeszerzési piacot, hiszen minden egyes eljárásban átlagosan hat cég versenyez a közbeszerzési megbízásokért. Ez a számarány szintén nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, hiszen akkor átlagosan 5,1 ajánlatot adtak be a cégek egy-egy közbeszerzési eljárás során. „A koronavírus járvány sajnos a magyar közbeszerzési szegmenst sem kímélte, azonban számos pozitív folyamatról is beszámolhatunk. Egyre több magyar kis- és közepes vállalkozás nyer el közbeszerzési megbízásokat, ami a teljes magyar gazdaság szempontjából örömteli. 2020 második félévében is tovább dolgozunk a közbeszerzési verseny növelésén és az átláthatóság minél szélesebb körű érvényesülésén, emellett továbbra is elsődleges célunk a jogalkalmazók támogatása és a jogsértések megelőzése” – idézi a közlemény Kovács Lászlót, a Közbeszerzési Hatóság elnökét.

Tovább csökken a korrupciós kockázat, nő a jogszerűség

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslatokat a Közbeszerzési Hatóság keretében, azonban tőle függetlenül működő Közbeszerzési Döntőbizottság intézi. A szervezet következetes és szigorú bírságolási gyakorlattal segíti az eljárások jogszerűségének erősödését. Az idei első félévben összesen 226 db jogorvoslati eljárást folytatott le a Közbeszerzési Döntőbizottság, és összesen 351,1 millió forint bírságot szabott ki. Kedvező tendencia, hogy a jogorvoslatok száma a tavalyi év azonos időszakához képest csökkent (akkor 355 db ilyen eljárást folytattak le). Ez a folyamat egyaránt jelenti a kevesebb számú jogsértés megtörténtét, és a jogkövető közbeszerzési magatartások térnyerését. Az egy jogsértésre vetített átlagos bírság értéke 2018 és 2019 első félévéhez képest nőtt, tehát egyre szigorúbb – azonban a jogsértés súlyával arányos – büntetésre és bírságra számíthatnak a jogsértést elkövetők – áll a KH közleményében.