A könyvelőirodák néhány éven belül főként vállalati pénzügyi és adótanácsadói feladatokat látnak el. Ez igen radikális átalakulás ahhoz képest, hogy tavaly decemberben még zacskóban kapták a számlákat a vállalkozóktól, ma viszont online küldi az adatokat az adóhivatal. Egyik hónapról a másikra évtizedek alatt kialakult munkamódszerek és szokások változtak meg.
Mivel hamarosan minden adat a NAV-tól és a számlázóprogramokból érkezik, megszűnik a könyvelőirodákban az idő nagy részét kitöltő manuális adatrögzítés, jelentősen megerősödik viszont a kontrolling szerepe
– mondta a Világgazdaságnak Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke. Szerinte ez az átalakulás három-öt év alatt végbemegy. A digitalizáció révén felszabaduló időt hasznosabb, időigényes, az ügyfelek üzleti érdekében végzett tevékenységekre fordíthatják.
Ilyen például az adónemek közötti kalkuláció, az elemzés, a pályázat-, piac- és versenytársfigyelés.
Vagyis a változás a könyvelőirodák számára nem a szükséges rossz lesz, hanem lehetőség. Az egyesület elnöke szerint a szükségszerű átalakulás során a cégek azt fogják figyelni, hogy mely iroda mit tud kezdeni az általuk generált adathalmazzal.
A most végbemenő digitalizáció is lehetőséget kínál a könyvelőirodáknak, hogy évtizedes akut problémákat oldjanak meg. Jelenleg ugyanis mindent elvégeznek, amit az ügyfél kér, többek között adótanácsadást, munkaszerződés-készítést, a munkavállalók ki- és beléptetését, szabályzatok készítését, a hiteligényléshez és pályázatok írásához szükséges adatszolgáltatást. A többletfeladatok elvégzését azonban a könyvelők évtizedek óta nem tudják érvényesíteni a könyvelési díjban, ennek pedig az lett a következménye, hogy mára az irodák többsége az egyesület elnöke szerint áron alul dolgozik, és túlterhelt.
Állandó probléma az is, hogy ügyfeleik, a vállalkozók lezseren állnak hozzá a határidőkhöz.
Jellemzően csak a határidő lejárta előtti napokban adják le a könyvelési anyagot, alaposan megnehezítve a könyvelők dolgát. A digitalizáció viszont esélyt ad arra a könyvelőirodáknak, hogy újratárgyalják feladataikat és feltételeiket, továbbá új árakat állapíthassanak meg. Az online időpontfoglalással például irányíthatják az ügyfélforgalmat, megszüntetve az utolsó pillanatban való anyagleadást.
A kötelezővé tett online számlás adatszolgáltatás katalizátorként hatott a könyvelőirodák digitalizációjára, a változásokat felgyorsítja, és mélyíti a járvány digitalizációt élénkítő hatását. Vállalkozások százezrei tértek át a kézi számlázásról az online-ra, sőt sokan már ma is online egyeztetnek a könyvelőjükkel.
Az egyesület szeptemberi, nem reprezentatív felmérése szerint a könyvelőirodák 85 százaléka ismeri a NAV online rendszereit és azok működését. Automatizált kontírozó megoldásokat 35 százalékuk használ, 31 százalék pedig tervezi a bevezetését. Szkennelt számlák automatikus kiolvasását támogató szoftvert a válaszadók 16 százaléka alkalmaz, és 41 százalék bevezeti a jövőben. A könyvelőirodáknak azonban csak a 10 százaléka dolgozik irodai munkafolyamatokat vezérlő szoftvermegoldásokkal, és ilyen bevezetését csak 36 százalék tervezi. A válaszadók 3-5 százaléka elzárkózik mindennemű informatikai fejlesztéstől, ezek az irodák a digitalizáció áldozataivá válhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.