Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről. Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bírnak az európai uniós támogatások. A beérkező források nemcsak a gazdasági növekedésre, hanem a központi költségvetés likviditási helyzetére is hatást gyakorolnak. Az Állami Számvevőszék elemzései rámutattak ugyanakkor, hogy
az elmúlt években az uniós támogatások Európai Bizottsággal történő utólagos elszámolása a központi költségvetés számára jelentős finanszírozási kihívást jelentett.
Azáltal, hogy a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatások költségvetési kiadásként jelentkeznek, e kiadások a kormányzati szektor statisztikai adatait is befolyásolják. Ezek számbavétele kétféle megközelítés szerint lehetséges, a hazai és az európai uniós módszertan alapján.
A hazai módszertan szerint minden teljesített kiadás és az Európai Bizottság által megtérített bevétel befolyásolja a központi költségvetés, ezen keresztül a kormányzati szektor hiányát. Ez alól kivételt jelentenek azon tételek, amelyek a kormányzati szektoron belül kerülnek átadásra, amennyiben nem kerülnek pénzügyileg elköltésre.
Az uniós módszertan a megelőlegezett uniós támogatásokat semlegesen kezeli. Azonban a költségvetési évet követően esedékes uniós támogatások központi költségvetés általi megelőlegezése növeli a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, ezáltal az államadósságot.
Ez az elmúlt években is jellemző volt, azonban pozitívan értékelhető, hogy e tényező ellenére az elmúlt években teljesült az adósságszabály.
Az uniós támogatások költségvetési megelőlegezése és azok tényleges megtérülése között gyakran egy évnél hosszabb idő telik el, amelynek következtében jelentős nagyságrendű éveken átnyúló költségvetési hatások figyelhetők meg.
Az éven túli megtérülés számos tényező következménye.
Ezek közé tartozik a pályázatok jellemzően egy évnél hosszabb megvalósítási időszaka, a pályázatok összetettsége, valamint az Európai Bizottsággal való elszámolás időigénye. Ez együttesen a központi költségvetés számára volatilitási (időbeli változékonysági) kockázatot jelent, amely elsősorban a központi költségvetés bevételi oldalát érinti. E kockázat menedzselése komoly kihívást jelentett az elmúlt években a központi költségvetés számára (a legnagyobb mértékű megelőlegezés 1344,6 milliárd forint volt a 2017-ben).
Az uniós támogatások további évekre gyakorolt hatása a pályázati rendszer kialakításának jellemzőinek, a kormányzati célkitűzések, az Európai Bizottsággal való elszámolás időigényének, és a finanszírozott uniós projektek összetettségének együttes következménye.
E tényezők következtében a központi költségvetés egy jelentős nagyságú kockázattal szembesül, amely az uniós támogatásokhoz kapcsolódó bevételek volatilitásából ered. A kiadások esetében e kockázat kezelhetősége nagyobb mértékű, mert a kormánynak több eszköze is van a kiadások befolyásolására.
Az uniós programok kiadásainak adott évi teljesítése érdekében a központi költségvetésnek saját forrásokat szükséges mozgósítania, amely évente jellemzően meghaladta a költségvetési törvényben tervezett összeget.
E kockázatot kis mértékben csökkentik az uniós források utólagos megtérüléséből származó bevételek, azonban a bevételek rendszeres alulteljesülését e bevételi típus nem képes kompenzálni. Az EU-s források megelőlegezése meghatározó szerepet játszik a költségvetési egyenleg alakulásában: a pénzforgalmi hiányt a tárgyévben növeli, az utólagos megtérítés csak a tárgyévet követő év(ek)ben javítja az egyenleget.
A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezer milliárd forint EU-s támogatás érkezik Magyarországra, ez a kapcsolódó hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztési forrást jelent. Az EU-s források felhasználása során a gazdaságfejlesztési cél jelent prioritást, az általuk megvalósuló beruházások hosszabb távon is támogatni tudják a magyar gazdaság növekedését.
Az EU elszámolási technikája jelentősen befolyásolja a felhasznált EU-s források költségvetés részére történő megtérítésének időpontját és nagyságrendjét.
Az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy a támogatások megtérítése részben a tárgyévet követő évben történt meg. Mindez javította a következő év pénzforgalmi egyenlegét, a költségvetés tervezhetőségét azonban rontotta. Az alábbi táblázat mutatja be az EU-tól származó bevételek központi költségvetésben tervezett és teljesített összegeit 2015-2019. között:
Az EU-s bevételek mind az öt évben a tervezett szint alatt teljesültek, a legjelentősebb eltérés az előirányzatok és a teljesítés között 2018-ban volt (857,4 Mrd Ft). Az EU-s támogatások utólagos megtérülései 2016-ban és 2019-ben tudták csak érdemben kompenzálni az EU-s támogatásként érkező bevételek előirányzattól való elmaradását.
A kormány az EU-s források gyorsabb lehívása érdekében – a hazai költségvetési forrásokból – a tervezettől nagyobb mértékben előlegezett meg EU-s forrásokat az elemzett időszakban. Mindez növelte az egyes években – 2019. év kivételével – a központi költségvetés által biztosítandó támogatás nagyságát. Ebből következően 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban a tervezettnél alacsonyabb összegben teljesülő EU-s források jelentős mértékben növelték a költségvetés pénzforgalmi hiányát.
2019-ben a költségvetés által biztosítandó források összege nagymértékben csökkent az előző évekhez képest, a kiadások tervezetthez képest 251 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek.
Az EU megelőlegezési gyakorlatának rugalmasabbá tétele javíthatja a költségvetési kockázatokat a következő periódusban, 2021-2027. közt. A tervek szerint az EU „rugalmasabb és világosabb, rövidebb és kevésbé bürokratikus„ szabályokat tervez bevezetni, hogy könnyebben lehessen a pénzeszközökhöz hozzáférni. A Bizottság hét uniós alap vonatkozásában egységes szabálykönyvet javasol.
A jelen helyzetben érdemes azt is aláhúzni, hogy egyfajta kényszerű tartalékképzést is jelentett az uniós bevételek éveken keresztül történő megelőlegezése, mivel azt az Európai Bizottságnak a következő két-három évben kell majd visszafizetnie, több ezer milliárd forinttal csökkentve a magyar államadósságot. Természetesen ehhez szükség van a folyamatban lévő fejlesztések szabályos megvalósítására, valamint körültekintő és gyors elszámolására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.