Tállai: sokaknak segít a hosszabbítás

„Az adósok visszajelzése mellett az idő is igazolta, hogy

a kormány jó döntést hozott, amikor példa nélkülien hosszú időre, kilenc hónapra és automatikusan minden hitelre hirdette meg a koronavírus-járvány miatt likviditási problémákkal küzdő családoknak és vállalkozásoknak segítséget nyújtó hiteltörlesztési moratóriumot”

– mondta a Világgazdaságnak a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese.

Tállai András rámutatott, hogy más országok a járvány kitörése után csak néhány hónapra tették lehetővé az adósoknak a fizetésfelfüggesztést, Lengyelország és Németország például csak három, Franciaország pedig négy hónapra. A lehetőséget ráadásul ezekben az országokban nem lehetett olyan egyszerűen igénybe venni, mint Magyarországon, hanem csak bonyolult adminisztrációval:

az ügyfélnek magának kellett kérvényeznie, hogy élni kíván a törlesztés három hónapra történő felfüggesztésének lehetőségével.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány segítségnyújtása nemzetközi szinten is egyedülálló. Azzal ugyanis, hogy hat hónappal meghosszabbította a fizetéskönnyítő lehetőséget, a magyarországi hiteladósok automatikusan, minden adminisztrációtól mentesen összesen már 15 hónapon át tartó könnyítéshez jutottak.

Az az ügyfél, aki tud törleszteni, továbbra is a megszokott rendben fizetheti a hitelét, ám a jogszabály értelmében a moratórium érvényességi ideje alatt a moratóriumból korábban kilépett adós bármikor indoklás nélkül visszatérhet a védőernyő alá. Ehhez csupán arra van szükség, hogy a bankjánál jelezze a szándékát.

Azoknak pedig, akik decemberben a moratórium hatálya alatt voltak, semmit nem kell tenniük, a bankjuk automatikusan áthelyezi őket a júniusig érvényben lévő moratórium 2.0 hatálya alá

– részletezte Tállai András.

A Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese elmondta: a moratórium szabályai később is védik az ügyfeleket. Az intézkedés lejárta után a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet a válság előtti szintnél magasabbra, és a kamatozás is csak azon hitelek esetében módosulhat, amelyek eredeti szerződése változó kamatozásról szólt, de ez független a kormány intézkedésétől. A moratórium alatt esedékes törlesztőrészletek kimaradásakor meg nem fizetett tőke és kamat nem kapcsolható a törzstartozáshoz, azaz nem sújtja majd az adósokat kamatos kamat. A szabályok értelmében a moratórium alatt meg nem fizetett összegek külön maradnak, azokat a futamidő arányos meghosszabbításával fizetheti majd vissza az ügyfél.

A következő napokban, hetekben a hitelmoratóriumot 2020-ban igénybe vevők a bankjuktól áttekintő tájékoztatást kapnak a fennálló hitelükről. Az év eleji pénzintézeti tájékoztatás, valamint

a januártól életbe lépő hosszabbítás arra is időt ad az ügyfelek számára, hogy áttekintsék, van-e lehetőségük a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel, szerződésmódosítással, hitelcserével újraindítani a törlesztést

– mondta Tállai András. Ma a pandémia ellenére is stabilabb lábon áll a gazdaság, és alacsonyabb a jegybanki alapkamat, mint például a devizahitelek forintosítása idején – emlékeztetett a miniszterhelyettes. Ennek köszönhetően a bankok ma számottevően kedvezőbb feltételekkel kínálnak hitelt, mint korábban, így optimális esetben egy módosítással (vagy hitelcserével) a moratórium alatt felgyűlt többlettartozás jó részének visszafizetését megspórolhatják az adósok.

A vállalati ügyfeleknek azt érdemes mérlegelniük, hogy 2021 első felében még élnek a gazdaság újraindulását segítő támogatott hitelkonstrukciók, amelyek feltételei szintén megengedik a hitelcserét – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese. Az eddigi tapasztalatok szerint a pénzintézetek a hitelmoratórium során a jogszabály előírásait követve messzemenően az ügyfelek érdekében jártak el – emlékeztetett Tállai András, hozzátéve, hogy ez várhatóan nem lesz másképp egy esetleges hitelcserénél sem, akkor is partnerként segítik majd a bankok az adósokat.

A hitelfelvevők körében is egyre erősebb a pénzügyi tudatosság – hangsúlyozta a statisztikai adatokra támaszkodva Tállai András. Az érintettek ugyanis felelősen éltek a lehetőséggel:

a 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan, a hitellel rendelkező csaknem egymillió vállalkozásból félmillióan vették igénybe a törlesztési moratórium adta lehetőséget. A moratóriumban jelenleg a teljes hazai lakossági és vállalati hitelállománynak a 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint érintett.

A pénzügyi tudatosság egyre erőteljesebb térnyerését igazolja az a tapasztalat is, hogy a moratóriumban lévők között csekély azoknak a száma, akik a folyószámlahitelükkel vagy a hitelkártya-tartozásukkal kapcsolatban éltek a törlesztés felfüggesztésével. Ezeknek a jellemzően alacsony, maximum pár százezer forintos tartozásoknak az esetében ugyanis a kamatozási feltételek miatt a moratórium hosszabb távon nem jelent érdemi segítséget.