Bizakodó franciák, magabiztos németek

Az Európai Unió három legerősebb országáról tegnap közzétett adatok megerősítik, hogy a német gazdaságot szépen pörgeti az export, a franciák elevickélnek, az olaszok azonban továbbra is szenvednek. A következő hónapokban még biztosan a pandémia elleni küzdelem lesz a meghatározó, ezt tükrözi a három ország járványkorlátozásokhoz való hozzáállása is: a németek megengedhetik maguknak, hogy fenntartsák a szigort, a franciák új intézkedéseket vezettek be, de ódzkodnak a teljes zárlattól, az olaszok pedig valamelyest lazítottak a múlt évi szabályokon.

Jó döntés volt, hogy nem rendeltük el a harmadik országos zárlatot

– mondta tegnap Olivier Véran francia egészségügyi miniszter. – A fertőzési arány magas, napi átlagban húszezer új esetet regisztrálnak, és 3000 feletti az intenzív kezelésre szorulók száma, de stabil a helyzet” – tette hozzá. A francia jegybank 8500 vállalat részvételével végzett havi felmérése szerint

a gazdaság aktivitása 5 százalékkal marad el a járvány előttitől.

Ez kedvezőbb a novemberi zárlat idején mért mínusz 7 százaléknál. A számok alapján a bank továbbra is 5 százalékos gazdasági növekedést jósol 2021-re, amit Francois Villeroy de Galhau, az intézmény elnöke kellemes meglepetésnek nevezett, de tegnapi jelentésében megjegyezte: minden a járvány alakulásától függ.

A tegnapi olasz adatok nem szolgáltak hasonló reménysugárral, mintegy rámutatva arra, mennyire fontos, hogy az ország cselekvőképes, új kormányt kapjon. Miközben az olasz szolgáltató szektor a járvány szorításában vergődik, a nyár óta az ipari termelés is visszaesőben van, decemberben 0,2 százalékkal zsugorodott az előző hónaphoz képest.

Németországban egészen más a kép: a hétfőn közölt decemberi ipari adat hét hónapnyi növekedés után stagnálást mutatott havi alapon, ugyanakkor folytatódik a javulás az áprilisi mélyponthoz képest, és ezt a tegnapi külkereskedelmi adatsor is megerősítette. Szépen nőtt a két legnagyobb külföldi piacra irányuló német kivitel decemberben: az Egyesült Államokba 8,4, Kínába 11,6 százalékkal éves alapon.

A várható amerikai gazdaságösztönző csomag és a kínai növekedés rövid távra szép kilátásokkal kecsegtet az európai gazdaságot vezető németek számára, hosszabb távon azonban van min törniük a fejüket

– vélte Carsten Brzeski, az ING fő makroközgazdásza. – Eljön az idő, amikor Kínának nem lesz már szüksége a német termékekre, előállítja őket maga” – írta, megjegyezve, hogy az euró erősödése nem fog ártani a német külföldi eladásoknak, ha azokat a nemzetközi kilábalás hajtja, kihívás lesz viszont a nemzetközi exportszektor eltolódása a hagyományos ipari termékek felől a szolgáltatások, a magas technológia és az elektromos járművek irányába.

A pandémia szétzilálja az adatokat

A világjárvány egyszeri hatásai több fronton is torzítják a fő mérőszámokat, és ez különösen Európában növeli a gazdaságpolitikai hibák kockázatát – írta Neil Shearing, a Capital Economics fő közgazdásza. Példa erre, hogy más országoktól eltérően a britek és a franciák az operációk számát és az iskolalátogatásokat is mérik a közszféra GDP-teljesítményében. A valós európai munkaerőpiaci trendeket az elterjedt rendkívüli bértámogatások fedhetik el, a zárlatok pedig az infláció mérésében is nehézségeket okoznak – vélekedett. | vg