Nőhet az inflációs kockázat, de nyitva marad a pénzcsap

Az Európai Központi Bank (EKB) január 20–21-i ülésének tegnap nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből a piac leginkább azokra a megjegyzésekre várt, melyekből következtetni lehet, hogy az EKB hogyan reagál majd az euró esetleges további erősödésére. A dollárral szemben az öreg kontinens közös fizetőeszköze január elején 2018 óta a legmagasabbra, 1,23 dollár fölé erősödött.

Azóta visszafordult a tendencia, és a bankközi devizapiacon tegnap 1,209 dollár körül forgott az euró, még mindig 8 százalékkal erősebben, mint tavaly év elején.

Az EKB azonban összességében biztatónak ítélte az euróövezet közelmúltbeli pénzügyi helyzetével kapcsolatos pénzpiaci fejleményeket,

ezért a döntéshozók a kedvező feltételeket megteremtő intézkedések fenntartására összpontosítottak.

Az EKB a januári ülésén nem változtatott monetáris politikáján, a döntéshozók úgymond kivárnak a pandémiás sürgősségi program kibővítéséről és meghosszabbításáról szóló decemberi döntés után.

Az irányadó kamatlábat 0 százalékon, a PEPP-kvótát pedig továbbra is 1,85 ezermilliárd eurón hagyták, a vétel legalább 2022 márciusáig tart. Ennek ellenére készen állnak arra, hogy szükség esetén további lépéseket tegyenek, mivel az euróövezet gazdaságát a fertőzések ismételt megugrása és meghosszabbított lezárások sújtják. Ugyanakkor januárban a legtöbb európai országban elmozdult az inflációs görbe a negatívhoz közeli tartományból.

Az euróövezetben az éves maginfláció, amelyre az EKB monetáris politikai döntései során figyel, januárban 1,4 százalékra ugrott az előző négy hónap 0,2 százalékos rekordalacsony szintjéről, ám még így is bőven elmarad a 2 százalékos célértéktől. Az infláció további emelkedésének ugyanakkor korlátot szab, hogy az első negyedévben nem várható a korlátozó intézkedések enyhítése az unió országaiban.

A FED Nyíltpiaci Bizottságának napokban közzétett jegyzőkönyve szintén arra utal, hogy az amerikai központi bank egyelőre nem lát olyan inflációs nyomást, amely miatt módosítana eddigi politikáján, de elismeri, hogy tavasszal átmenetileg akár 2 százalék fölé is mehet az infláció, amit még tolerál. Európában szintén úgy látják, hogy a korlátozások enyhítését követően nagyobb áremelkedés is jöhet.

Carsten Brzeski az ING vezető közgazdásza szerint:

az EKB nem véletlenül használta a „kedvező finanszírozási feltételek fenntartása” kifejezést az „inflációs cél” helyett.

Az előbbi sokkal nagyobb rugalmasságot ad az EKB-nak arra, hogy a magasabb kötvényhozamokra, a magasabb árfolyamra vagy más kedvezőtlen fejleményekre reagáljon, még akkor is, ha az infláció 2 százalék fölé emelkedik. Az elemző szerint az EKB az év hátralévő részében nem változtat politikáján, de a januári ülés jegyzőkönyve azt sugallja, hogy szükség esetén erőteljesen beavatkozhat.