Ömlött tavaly a pénz a gazdaságba

A mintegy 4000 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alapnak körülbelül a háromnegyedét tette ki a több mint 3000 milliárd forint felhalmozási és beruházási célú kiadás a Világgazdaság gyűjtése szerint.

A vállalatok versenyképességét és kapacitását növelő gazdaságfejlesztési programok mellett a közlekedési infrastruktúra, valamint az állami tulajdonú társaságok beruházásai hasították ki a legnagyobb szeletet a teljes ráfordításból.

A Központi Maradványelszámolási és a Járvány Elleni Védekezési Alap forrásaival együtt az 5000 milliárd forintot is elérhették a 2020-as költségvetés terhére történt tényleges átcsoportosítások.

A Gazdaságvédelmi Alapból átcsoportosított mintegy 650 milliárd forint legnagyobb része a vállalatok versenyképességét támogató programokat szolgálta. Ezen belül az év végéig

a versenyképesség-növelő támogatási programra 291 milliárd forintot, a nagyvállalatok beruházásainak támogatására pedig 85 milliárd forintot költött az állam.

A gazdaságfejlesztésre fordított összegek a valóságban jóval magasabbak lehettek. Mint György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára korábban a Világgazdaságnak egy interjúban kifejtette, március óta összesen 918 milliárd forinttal támogatta az állam a magyarországi vállalatok beruházásait. Emellett mintegy 458 milliárd forint értékű közlekedési infrastruktúra-fejlesztést fedezett a Gazdaságvédelmi Alap, így közúthálózat-felújításra 262 milliárd forintot fordított. A 150 milliárd forintos vasúthálózat-fejlesztés több mint felét a Budapest–Belgrád vasútvonal 82 milliárd forintos költsége tette ki, de jutott 17 milliárd a gördülőállományra is. A kormány három alkalommal is döntött a közlekedési közszolgáltatások ellentételezéséről, összesen 255 milliárd forint értékben.

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami társaságok 602 milliárd forintba kerülő beruházást valósíthatnak meg az átcsoportosításoknak köszönhetően.

A legnagyobb kedvezményezettek között található a turizmus is, amely csaknem 200 milliárd forint támogatásban részesült.

A kormány prioritásainak megfelelően sportra 227 milliárd, az egyházaknak 157 milliárd, a honvédségnek 137 milliárd forint, oktatásra pedig 218 milliárd forint jutott. Az önkormányzatok körülbelül 146 milliárd forint plusztámogatást kaptak, ebből majdnem százmilliárd forint a beruházások fedezetét tartalmazta.

A kormány tavaly tavasszal határozott a koronavírus-járvány elleni gazdasági és egészségügyi védekezés finanszírozására hivatott alapok felállításáról. Az áprilisban megjelent kormányrendelet értelmében a Járvány Elleni Védekezési Alap 532 milliárd, a Gazdaságvédelmi Alap 922 milliárd forint kerettel jött létre. Az előbbi biztosította az ápolók béremelésének 82 milliárd forintos tétele mellett az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos jutalmának 70 milliárd forintos fedezetét is. Ám míg a Gazdaságvédelmi Alap költései a kezdetektől nyomon követhetők, az egészségügyiekről továbbra sincsenek pontos információk. A kormány a veszélyhelyzet nyújtotta jogkörével élve döntött a beszerzések lebonyolításáról, így az ágazatra fordított pluszforrás tavaly minden bizonnyal az 1000 milliárd forintot is meghaladta.